Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

Ez a probléma kiállításunk megrendezésénél is elég súlyosan jelentkezett. A megoldást keresve jutottunk el ahhoz a gondolathoz, hogy a "hagyományos" múzeumi szakok (pl. a néprajz, a művészettörténet stb.) tárgyaival enyhítsük a hiányokat.

így került sor pl.különböző népi használati eszközöknek kiállításunkban való szerepeltetésére. Egy ilyen tárgynak a hasonló funkciójú gyári termék, vagy egy polgári, úri használatban volt megfelelője'' mellé állítása, a nézőben feltétlenül gondolatot kelt, érzékelhetővé teszi számára az adott időben a széles néprétegek elmaradottságát, a társadalmi ellentéteket. Tapasztalataink szerint hasonló hatást lehet elérni a kézműipari- és a modern gyári munkaeszközök (pl. a textilipari kézicsomózás-cso— mózógép) egymás mellé helyezésével is.

Ebben az értelemben jól használható lehetőséget nyújthatnak a legtöbb múzeumban megtalálható "arcképcsarnokok" is. Ezek tárgyainak súlypontos szerepük ugyan nem lehet kiállításainkban, de hangulatkeltő, korfestő jelentőségük és szerepük nyilvánvaló (s ma még nem kihasznált!). Elég itt csak egy régi, hősi pózban ábrázolt (ilyen a legtöhb), megyei főispáni portré megmosolyogtató hatására gondolunk.

Kételyeim támadtak viszont munka közben a'mai tömeggyártmányok bőséges alkalmazhatóságával kapcsolatban. Az ilyen "árútömeg" csökkenti kiállításaink sajátos hatását, hiszen napjainkban a különböző vásárok, bemutatók mai életünk tárgyainak, eszközeinek tömegét zúdítják az emberekre, azokkal mindenki úton-útfé- len találkozik, a kiállítás látogatói számára újszerű ismereteket , élményt aligha nyújthatnak.

Mint cikkem bevezetőjében említetten, a kiállítás gondolatának felvetődésekor az előfeltételek meglehetősen kedvezőtlenek voltak, csaknem előzmények nélkül, szinte első kísérletképpen kellett az elképzeléseket megfogalmaznunk. Ezek megvalósítása érdekében a hiányos múzeumi anyag pótlására tervszerű gyűjtőmunkát is kellett indítanunk. Azt kell mondanunk, hogy esetünkben a kiállítás téma-felépítése inspirálta a gyűjtőmunkát, amely 39