Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

A témavázlat kidolgozása során négy nagyobb egységre bontottuk

fel a száz éves periódust (1867-1918, 1918-19, 1919-1945, 1945- 1970), ez általában megfelel az általános történelmi periodizációnak is. Az egyes periódusokon beiül rövid elemzést adtunk a kor legjellemzőbb politikai, gazdasági és társadalmi változásairól, amelyben a fő hangsúlyt éppen a helyi viszonyok ismertetésére fektettük, vizsgálva, hogy egy-egy országos szinten általánosan ismert politikai, gazdasági vagy szociális jelenségnek milyen helyi összetevői voltak.

Álljon itt illusztrációként a tématerv egy rövid részlete,amely éppen egy országos, de helyi töltésű problémát tárgyal:

"Az alacsony szinten álló ipari beruházások nem tudják felszívni az elsorvadt kézműiparból és a mezőgazdaságból az agrárválság következtében fokozottan jelentkező munkaerőfelesleget. Ennek következtében megnő a külső és belső vándormozgalom és a deklasszálódás. A 90-es években többezer ember indul el, hogy az ország más vidékén - sokan Budapesten vagy külföldön - keressék meg kenyerüket. E jelenségekkel párhuzamosan kiéleződik az elnyomók és az elnyomottak közötti ellentét (arató- és cselédsztrájkok) megalakulnak az első helyi munkás szakmai szervezetek stb."

A tématervben az alábbiak szerint rögzítettük, hogy milyen módon akarjuk az egyes részegységeket bemutatni:

1. Az első résznek jó áttekintést kell adni arról,hogy milyen szinten állt a megye 80-100 évvel ezelőtt. A részletek kibontásánál ügyelni kell arra,hogy a legfontosabb pozitív és negatív erővonalak érzékelhetők legyenek. Vizuálisan inkább állókép jellegű legyen ez a rész, hogy a téma tartós bevésődését segítse elő a nézőben.

2. A forradalmak időszakát bemutató kiállításrésznek úgy kell kapcsolódnia az előző szakaszhoz, hogy a néző meglássa a forradalmak és az előzmények közötti összefüggéseket.

30