Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

si eszközöket bemutató, jelentős fejlődést elért Mentőmúzeum, 16 nak.

Igen nehezen gyűlt a Nemzeti Múzeum keretében felállított gyógyszerészeti gyűjtemény anyaga is. Baradlai János írta erről:

"A magyar gyógyszerészeti múzeum alapját bármily szegényes is jelenleg, Ernyey József szorgalma és tudása teremtette meg. Óhajtandó volna, hogy őt nemes igyekezetében a magyar

gyógyszerészek is támogassák s adományaikkal, vagy letét17

jeikkel a múzeumi anyagot szaporítsák."

Ernyey József (1874-1945) személyében Valóban ritka tehetséget kapott a gyógyszerésztörténet, hiszen önmagában egyesítette valamennyi szükséges szakismeretet, a kolozsvári Posta múzeumigazgató és Orient gyógyszerész adottságait. Előbb gyógyszerész volt, majd 1908-tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, a Néprajzi Múzeum, majd az Éremtár vezetője, illetve 1934-től’ a Természettudományi Múzeum főigazgatója. A gyógyszerészeti gyűjtemény tehát jó kezekbe került, nem rajta múlott, hogy az eredmények mégis kevésnek bizonyultak.

A gyógyszerészeti anyag gyűjtése azonban más helyen is pártfogóra talált. 1934-től kezdve Mozsonyi Sándor professzor vezetésével- a Gyógyszerészeti Intézetben is gyűjtötték a tárgyi és dokumentációs emlékeket. E két gyűjtemény - az I9O6 óta gyarapodó múzeumi és az említett intézeti gyűjtemény - egyesítésével hozták létre 1948. október 11-én az Ernyey József Gyógyszeré- szeti Múzeumot, amely azonban hét évvel később, 1963-ban az egyetemi intézetek bővülésével kapcsolatban megszűntette működését. Anyagának nagyobb részét átvette a szervezés alatt álló

1 / /

Kalmár János "vezetője" a Mentőmúzeumról. (Jean de Kalmár: La

Musée de la Société de Sauveteurs Volontaires de Budapest.) Budapest, 1938. Anyaga részben elpusztult, részben pedig a Semmelweis 0. M, különgyűjteményeként őrzik.

■^Baradlai János - Bársony Elemér: A magyar gyógyszerészet története. I. köt. Budapest, 193°. 342. 1.-i o

Halmai i.m. (12. jegyz.)

57