Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
rajzi osztály gyógyszerészeti gyűjteményeként (jogilag "örök letétként") hívta életre a gyógyszerésztörténeti múzeumot. Ekkor - tehát 1906-ban - született meg a budapesti gyógyszerésztörténeti múzeumi részleg, amely hol visszaesve, hol fejlődve , , i? alakul a további évtizedekben. + + + A későbbiekben is történt még néhány olyan kezdeményezés, amely közelebb hozta megvalósulásához az orvos- és gyógyszerésztörténeti múzeumügyet. Ezek sorát a Tanácsköztársaság idején felmerült terv indítja meg, amely egy önálló gyógyszerésztörténeti múzeum felállítására vonatkozott.1^ A két világháború között, '1935“ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán terveztek orvostörténeti múzeumot, amely az igen értékes intézeti gyűjteményekre épült volna.^ (E gyűjtemények jórésze megmaradt, azonban sohasem vált valódi múzeummá.) További két intézet, illetve gyűjtemény létesítése is érintette az orvostörténeti múzeumügyet. Az egyik az 1901-es alapítású Társadalmi Múzeumból 1919-ben szervezett Népegészségügyi Múzeum,^amelyben - ha háttérbe szorítva is -, jelentős orvostörténeti anyag is bemutatásra került, ebben bizonyára nagy része Volt orvostörténész igazgatójának, üortVay Györgynek. (Anyaga a második világháborúban lényegében megsemmisült vagy elveszett.) Ennek az intézetnek azonban inkább az Egészségügyi Felvilágosító Központhoz hasonló szerepe volt, és nem lehetett igazi múzeumnak tekinteni. Ugyanígy kettős szerepe volt a régi és a modern menté12 Halmai Jánost Az "Ernyey József gyógyszerészi múzeumról." Orvostört. Közi. 1955- 36. köt. 209. 1. "^Halmai János: Téri Tibor emlékezete. Gyógyszerészet, 1968.4. szám. 1^Sós József: Semmelweis emléke műalkotásokban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Orvostört.Közi. 1968.46-47* köt. 135*1. 1^Gortvay György: A Népegészségügyi Múzeum. Budapest,1935* 125. lap. 36
