Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

csülését szolgálja az a nagyszabású program, melyet műemlékein!: védelmében valósítottunk meg, különösen az utolsó tíz évben. E munkánk kedvező értékelését, jelentős nemzetközi visszhangját bizonyítja az UNESCO végrehajtóbizottsága 1966. évi budapesti ülésén elfogadott elismerő dokumentum. Műemlékvédelmünk védett építményeink megóvásával, fennmaradásának biztosításával és hasznosításával nem csak elvont művészeti, kulturális célokat szolgál, hanem a tudatformálásban, a hazafias nevelésben is jelentős szerepet tölt be. E nagyszabású program eredményeként értük el, hogy ismert mostoha történelmi viszonyaink ellenére ma már megközelíthetően tízezer műemlék, műemlékjellegű és városképi jelentőségű építmény áll védelem alatt.

A munka és anyagi erő, melyet e területre fordítottunk, kifejezi és bizonyítja szocialista kultúrpolitikánk, nemzeti múltunk értékei iránti megbecsülését. Figyelemfelhívásom célja ez esetben pusztán ennyi: a helyreállítás után is egységes intézkedéssel biztosítsuk műemlékeink további megóvását, karbantartását.

Ez a megóvás és karbantartás ma a nem gyakorlati célra használt műemlékeknél eléggé esetleges, nem megoldott. Vannak nagyszerű helyi kezdeményezések - ilyen például a Vas megyei -, de találkozunk kárt okozó közönnyel és nemtörődömséggel is. A negyedik ötéves terv során a műemlékvédelemre fordítani kívánt jelentős hitelek csak akkor lesznek igazán hatékonyak, ha műemlékeink további - helyreállítás utáni - megőrzéséről, védelméről, karbantartásáról is gondoskodunk.

A történelmi korok emlékein kívül még egy jelentős kötelességünk teljesítésének 24. órájában vagyunk, ez pedig népi építészeti emlékeink védelme. Európaszerte egyedülálló népi építészeti emlékeink a fejlődés eredményeként törvényszerűen eltűnnek. A legértékesebbeket és legjellemzőbbeket megmenteni és megőrizni szintén népünk múltjának, alkotó munkájának megbecsülését jelenti.

Befejezésül ... idegenforgalmunk fejlesztésével és e fejlesztés

20