Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

nünk, hogy nálunk az oklevelekre, kéziratokra, pecsétekre, pénzekre, kőemlékekre s a régiség más nagyérdekű maradványaira figyelő archeológiái társulat mostanáig hiányzik." - írja 1843- ban 36 évvel a Magyar Gégészeti és Embertani Társulat alapítása és negyedszázaddal az Akadémia Gégészeti Bizottságának megalakulása előtt» Utóbbinak szabályzatát Wenczel Gusztáv, Schédel Ferenc, Kis Ferenc’ és Lutzenbacher János dolgozták ki, s nem kétséges, hogy Lutzenbachernek a jogásznak az okleveles ügyvédnek jelentős szerepe volt a szabályzat öt pontjának megírásában.

Az említett vita volt a numizmatika múlt századi legnagyobb, legelkeseredettebb csatája, amelyből Érdy került ki győztesen, amit itt nemcsak illik, de szükséges is megállapítani.

1846-tól nyugodtabb vizeken úszik élete hajója. Ekkor nevezte ki az ország nádora - egy évi saját költségen végzendő külföldi kötelező utazás után - a Nemzeti Múzeum őrévé. Ettől kezdve a régészet és érmészet jórészt felváltja munkásságában az oklevéltant és a pecséttant, ez már hivatali állásából is következik, És ha végigtekintünk mai napig sem teljes bibliográfiáján, joggal kérdezhetjük, hogy van ereje ennek az embernek egyetlen szolga segítségével a Nemzeti Múzeum akkor új épületébe költöztetni a hatalmas régészeti és éremtani gyűjteményt és felállítani az első kiállítást, hogy tud küzdeni a barbár szándékok ellen a római kőemlékek jó elhelyezése érdekében, és hogy tud szembeszállni az idegen uralom nemzeti múltat és ennek emlékeit nem sokra becsülő hatalmasságaival? Az első kőtárat a nehézségek ellenére - Gómer előtt - szintén ő állította fel. És emellett publikál is, mindig jobb megfigyelésekkel, egyre értékesebb módon.

Egymás után jelennek meg felirattani és középkori témájú dolgozatai. Ő közli könyvalakban is részletesen - és nem kis vitát kiváltva - az abrudbányai viasztáblákat, az addig talált római katonai diplomákat, publikál sok sírkövet, római érmet stb. , de éremtani elméleti cikkeket is ideje van írni.

9