Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

még ritka, a helyszínrajzok közlése gyakori. Szék közül csak példaként említem TOMPA FERENCnek a hatvani ősteiepről közölt térképét (89). A Tabánban feltárt római emlékek helyszínrajzinak alapja az ásatás vezetőjének, NAGY LAJOSnak felmérése (90).

Meg kell említenünk, bár az ő méréseik sem vclzak s szakmájuknál fogva nem is lehettek geodéziai jellegűek, két kiváló építészmérnök nevét: GARÁDY SÁNDORét és CSEMEGI JÓZSEF ét. Garády fővárosunkban több ásatást vezetett, óbudai ásatásáról számos alaprajzot és a terület "tájékoztató térrajzát" (1:1440) közölve számolt be 1936-ban. 1943-ban több éves munkáját ismertette. A Táborhegyi úton talált középkori vízvezeték helyrajzán(l:100) a telekhatárok, kerítések, határkövek, helyrajzi számok feltűntetése, más ásatásairól 1:720 és 1:1440 méretarányban készült áttekintő helyszínrajzai a kataszteri (városmérési) térképek felhasználását igazolják. A feltárt falak alaprajzát általában 1:100, 1:200 méretarányban készítette. A középkori Lógod község templomának feltárásáról készült rajzán a magassági adatok a Duna O-pontjára vonatkoznak. A Bécsi úti ásatásról készített temetőtérképen feltünteti kutatóárkait, a feltárt falakat, sírokat, a metszetek helyét s a mérések során létesített magassági alappontjait (91). Hasonlóképpen jelentős az építész-műtörténész CSEMEGI JÓZSEF szerépe műemlékvédelmi és rekonstrukciós munkássága mellett az ásatások felmérésében is. Felmérte többek között a szentendrei római tábort és a Lajos u.177-189.sz.házak helyén végzett ásatást (92). Gsemegi végezte a háború első éveiben Nagytétény határában GEEEVTCH LÁSZLÓ által vezetett középkori templom- és temetőásatás felmérését is. Térképén láthatjuk a templomnak és kerítőfalának maradványait és a feltárt csontvázakat. A sírokra vonatkozó mélységi adatokat nem a rajzon találjuk, hanem Gerevich leírásában. Ebből tudjuk, hogy mivel az eredeti felszínt a földkitermelés során elbontották, a mélységet egy "fim—ponttól" voltak kénytelenek mérni. Ez "a templom- torony. küszöbénél mutatkozó eredeti helyen levő padlóburkolat téglanívója" volt. Az ásatásnál számos alap- és metszetrajz készült az egyes részletekről, s külön alaprajz ábrázolja a feltárt templom maradványait (93).

111