Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 1. szám
neveket, helyrajzi számokat. Egyes mesgyék hosszát is megírja. A térképet öles léptékkel látta el (49). A temetőásatások felméréséről az első részletesebb módszertani leírás 1894-ből maradt fenn. Szerzője SŐTÉR ÁGOST, a szakszerű ásatás vezetésére hivatott, "az intelligens osztályhoz tartozó egyén" figyelmét felhívja a mérés fontosságára: "... ha .... az egyes sírok iránya, méretei, leletek fekvési helye ... feljegyzését elmulasztják, az ily ásatás nem más, mint sírok feldúlása ..." (50). Az ásatás felszereléséhez tartozik "a méretek eszközlésére egy delejtű és centiméterekre beosztott két egyfélméteres mérő pálcza, mely a helyszínen métermérték segélyével készítendő..." (Şl). ”... egy sír feltárását befejezvén, felvesz- szük az egyes leletek fekhelyét... a fekvésirányt, a sír mélységét és szélességét és egyéb észleleteinket. " "A sírmező ásása befejezésével vagy az ásatás megszakítása esetében is a már kitárt sírokat jelző szőlőkarók figyelembevételével és egymástóli távolsága és iránya megmérésével az egész sírmezőt térképileg felvesszük, azután a szőlőkarókat kiszedetjük, mert habár célszerű lenne, ha azok a sírmező teljes feltárásáig helyükön maradnának, ez ... csakis költséges őr alkalmazása mellett lenne elérhető"(52). Látjuk tehát, hogy korához és felkészültségéhez képest pontos munkára törekedett egyszerű eszközeivel, de az a- nyagi eszközök hiánya ebben is gátolta. A felmérés leírásából részben tájolóval végzett poláris koordinátamérésre, részben a tájolás sokszögeléshez hasonló mérési eljárásra gondolhatunk. (6. és 7« kép.) Nem tudjuk ugyan, miért nem talált a szőlőkarónál, jobb állandósítási; módot, esetleg azokat a földbe mélyen beverve. (Ismeretes, hogy abban az időben a földbe ásott akácfa-oszlopokkal háromszögelési pontokat is állandósítottak. )Gondosságát saját ásatási beszámolói is mutatják. Gátai ásatásáról a sírokat és környezetüket ábrázoló helyszínrajzot1közöl,bruck- újfalusi és lajtafalusi ásatásairól készült térképein már a kutatóárkokat is jelöli (53). A Sőtér által javasolt felmérési mód alkalmazása még távolról sem általános.MIHALIK JÓZSEF 1895-ben az általa feltárt úrmezei halomsírokról lépéssel mérve készít helyszinrajzot (54). KADA 104
