Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
Az építési költséget a szabványméretü tartóoszlopok, falak és tetőzet alkalmazása csökkentené. A fejlesztésre LE CORBUSIER olyan gondolatot vetett fel, mely a kapitalista társadalomban nem meglepő. Szerinte egy-egy műtárgy ajándékozója adhatja mindjárt az elhelyezéshez szükséges épületrész árát is, ezért hálából nevét megörökítik a teremben. A Musée d’Art contemporain-hoz hasonló megoldást tervezett az 1936. évi párizsi nemzetközi kiállításra,ez az A PROJECT C 1936 jelzésű pavilonterv,a korlátlanul növekvő muzeumtipus első megvalósítása. A korlátlanul növekvő muzeum (Musée á croissance illimitée) terve Ez a terv 1939-hen készült el, több mint tiz esztendeje folyó vizsgálatsorozatának eredményeként. Az épületek bővítése olyan feladata korunknak, melyet még tökéletesen nem tudtak megoldani. A négyszög-spirális elv alapján, a konstrukciós elemek - az oszlopok, a gerendák, a födémelemek, a nappali és az éjjeli világítótestek - teljes szabványosítását tervezte. Az épületet az aranymetszés szabályai alapján szerkesztette, mellyel a harmó- nikus kombinációk korlátlan számát tette lehetővé. A négyzet alaprajzú, zárt homlokzatú, oszlopokon nyugvó épület kiinduló helyisége középen van. Ebbe a téglalap alakú terembe a látogató az épület oszlopszintje alatt juthat el, majd enyhén emelkedő rámpán megy fel az egyetlen emeleti szintre, mely a terem köré négyszög-spirálisán csavarodó teremsáv láncolatából áll. A termek szélessége egységesen 7 m, magassága 4,5 m. A megvilágítás természetes és mesterséges fénnyel felülről történik, a belső terek falai mozgathatók, tehát a mindenkor szükséges térkiképzés a kivánság szerint bárhol és bármikor kialakítható. Ez a labirintus olyan körjáratot biztosit a látogatónak, hogy bármikor megszakíthatja útját és tetszés szerint akár a kijáratot, akár a muzeumkertet keresheti fel. A spirális szerkezet a korlátlan terjeszkedést teszi lehetővé. 8
