Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

A modern múzeum Le Corbusier terveiben

LE CORBUSIER, az évezredek hagyományaival szakitó, uj felfogású urbanista kutató fél évszázadon át volt formálója és éltetője századunk modem építészeti stílusának. A technikai forradalom rohamosan növekvő igényeitől lemaradt városkultura teljesen uj- szemléletü átformálásán fáradozott, középpontba helyezve az embert, kinek szolgálatába kivánta állitani a modem civilizáció minden értékes és hasznos vívmányát. - Svájci születésű, ősei azonban Dél-Franciaországból-származtak. Hozzájuk annyira ragaszkodott, hogy az albigens elődökre utalva polgári nevét CHARLES EDUARD JEANNERET-ről 1923-ban LE CORBUSIER-re cserélte.

Több tanulmányút keretében már fiatalon ismerkedett meg Közép- Európa, a Balkán és a Mediterraneum városépítészetével és műemlékéivel. Tanulmányútjai alkalmával hazánkban két Ízben is járt. Először 1905-ben - Itáliából Budapest érintésével utazott Bécsbe -, majd 1910-ben, amikor Magyarország megismerésével kezdte meg balkáni útját.

Reformtörekvései, uj utakon járó építészeti elgondolásai révén már a huszas években világhírre tett szert. Legfontosabb feladatának tekintette a korszerű lakóház legtökéletesebb típusának kidolgozását, nemcsak az egyén, hanem a tömeg számára is kulturált, kényelmes lakóépület legmegfelelőbb formájának és szerkezetének kialakításával. Sokat foglalkozott középületek korszerű megkonstruálásával, helyes elhelyezésével, a nagysebességű gépi közlekedéssel összhangban lévő, ujtipusu városok és települések megtervezésével. Megvalósított konstrukciói az egész földkerekségen fellelhetők. A legnagyobb és leghatásosabb alkotásai a Szovjetunió, India, Japán, továbbá Franciaország, Svájc, Észak- és Dél-Amerika területén találhatók meg. Grandiózus müvei közül elég a moszkvai Centroszojuz 1929-1933-ban készült épületét emliteni, vagy a new-yorki EHSz-palotát, melynek tervezésénél szaktanácsadó volt.

3