Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

hoz fűződő eredmények közül ki kell emelnünk az őskori ásatások anyagát, a borsodi néprajzi tárgyak gyűjteményét, a miskolci vonatkozású tárgyi emlékek gazdag csoportját, és végül az érem- gyüjtemányt. Ezek országos viszonylatban is ismertté tették a miskolci múzeumot.

leszih Andor távozása után a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Dr.Vargha László muzeológust nevezte ki a muzeum igazgatójává.

Ugyancsak 1950-ben a diósgyőri Korona-uradalom irattárán felül még 4739 darab iratot adott át a muzeum a megyei levéltárnak, de megtartotta a város történetére, a céhek működésére s a színészet történetére vonatkozó iratokat.

Az államosítás után a muzeum Herman Ottó nevét vette fel, akinek miskolci működése nagy hatással volt a muzeum megalapítására és fejlesztésére. A gyakorlati élet problémái egyre jobban elfoglalták a muzeológusokat s ezen úgy próbáltak segiteni, hogy az igazgató a néprajzi, művészettörténeti és népművelési kérdésekben adott tájékoztatást, mig a más irányokra a muzeológusok vállalkoztak. A munkaerőhiány egyre sürgetőbbé vált. A Minisztérium szolgálattételre kinevezte Gáborján Alice néprajzos muzeológust, aki 1951. április 11.-ével kezdte meg munkáját, - ez azonban az óriási mértékben megnövekedett Nagy-Miskolc múzeumi problémáinak megoldásához kevés volt. Nagy közönséget vonzott a „Petőfi Miskolcon" kiállítás (ill.006 fő) és a „Mező- gazdaság a Képzőművészetben" kiállitás (12.287 fő). Ezeken ki- vül több kisebb kiállítást rendeztek.

A következő évben igen súlyos problémát jelentett, hogy - felsőbb rendelkezések folytán - az épület padlását és pincéjét teljesen ki kellett üriteni. Még súlyosabb problémát okozott 1952-ben a 4. sz. törvényerejű rendelet értelmében kiürített lakások műtárgyainak múzeumba való beszállítása, ami az év második felét teljesen lefoglalta. A bútorok és műtárgyak száma meghaladta a 5300 darabot. Emiatt a muzeum valamennyi kiállitá29