Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

A miskolci Herman Ottó Múzeum 70 éve

A mult század utolsó harmadában számtalan muzeális tárgy - köztük sok értékes - került a magángyüjtők, a Nemzeti Muzeum, az egri és a kassai muzeum birtokába; megyénk muzeális értékeinek kiáramlása szakadatlanul folyt, amig végre Miskolcon is gyökeret vert muzeum alapitásának gondolata. A Miskolci Ipartestület elöljáróságának körében már 1886-ban felvetődött egy Iparmuzeum létesítésének gondolata. A terv nem valósult meg. Több lelkes férfiú agitáció ja következtében a miskolci Közművelődési Egyesület 1899-ben a Borsod-Miskolci Közművelődési és Muzeum Egyesület nevet vette fel. Alapszabályai „egy nyilvános muzeum, továbbá könyvtár létesítését" jelölték meg a célok között. Érdemben ekkor kezdődött meg a muzeum felállításával kapcsolatos tevékenység, erre a célra a református gimnázium régi épületében három helyiséget kaptak. Több szakosztályt szerveznek s a szakosztályvezetők irányításával folyó gyűjtő tevékenység eredmé- nyeképen a muzeum 1902 októberében öt teremben (1901-ben újabb két termet kaptak) megkezdhette működését. Petro József, Gáll- ffy Ignác, Hidvéghy Benő, Gagyi Sámuel, Budai József, Kiss Lajos, Brósz Károly nevéhez fűződik az alapitás érdeme.

Az első muzeumőr Budai József. Félév után: 1900 áprilisától Molnár József, majd 1905-től 1950-ig Leszih Andor tölti be ezt az állást.

A Múzeumi Bizottság - a muzeum vezető szerve - egy évi működés után a múzeumot a közönség előtt megnyithatta volna, azonban a rendezett múzeumi anyag nagyobb részét a földön kellett elhelyezni. A közgyűlésen már 1900-ban elhangzott a következő szöveg: „addig tehát, miga helyiség kérdése valamiképen nem ren- deztetik, a legjobb akarattal sem vagyunk képesek a múzeumot nyilvánossá tenni." Akkor még nem gondoltak arra, hogy ez a

22