Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

na, Szolnok negyei KÖJÁL, Szarvasi Haltenyésztesi Kutatóállomás) munkaközösségét és ezen belül a vizsgálatokat igyekszünk úgy összehangolni, hogy az minél jobban megközelítse a komplex jelleget.

1968-ban a szomszéd megyék múzeumaival közösen a palóckutatás témakörében egy,a megyénket is érintő etnikum kutatása indult meg. Ez a munka nemcsak a néprajz számára, hanem a megye népesedéstörténetének vonatkozásában is jelentős.

+ + +

A muzeum irányításával,a múzeumi munkatársak közvetlen munkájával az elmúlt években folyt tudományos tevékenységről röviden a fentiekben számolhattam be. Nem szóltam még arról az igen jelentős területi gyarapodásról, amely a muzeum egész tevékenységét rendkívül kedvezően befolyásolta.A felszabaduláskor a szolnoki muzeum még csak három szuterén helységgel (s benne mindössze kb. 1.000 db. tárggyal) rendelkezett. Ma hatalmas műemléki épülete -végleges otthona- van,amely a sokrétű múzeumi tevékenységhez mindenképen alkalmas bázis. A „társbérlő" Megyei Könyvtár uj épületbe költözése után további jó lehetőségeket nyerünk elsősorban a kiállítási és népművelési munkához,de véglegesnek tekinthető megoldáshoz jut a raktározás ma még nem kevés problémát rejtő kérdése s zavartalanabb, jobb elhelyezést lehet biztositani-^a munkatársak számára is.

Muzeumügyunk hatalmas fejlődését a megyei szervek érdeklődése és támogató készsége lendítette előre. 1958. decemberében a megyei pártszervezet segítsége oldotta meg a múzeumépület fejlesztésével és a gyűjteményraktárak bővítésével kapcsolatos -akkor súlyos- problémákat.A tanácsi kezelésbevétel óta (1962. julius 1.) a Megyei Tanács VB háromszor is tárgyalta részletesen a múzeumi munkát (1962. szeptember 4-én, 1964. augusztus 3-án és 1967. május 4-én) s a korszerű feltételek megteremtése érdekében igen hatásos határozatokat hozott. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elmúlt évek során megteremtődtek azok az anyagi

30