Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
gyatékát, egy Árpád-kori, faragott kövekből álló templom értékes maradványait,továbbá az Alföld legépebben fennmaradt bronzkori lelőhelyét, a Jászdózsa-kápolnahalmi telepet tárták fel. Az eredmények azon felül, hogy a megye megismerését segitik, az országos kutatás számára is jelentősnek bizonyultak. 1967-től kezdve a múzeumi szervezet az évfordulókkal kapcsolatos megyei feladatokat igyekezett segiteni értékes forráskiadványok, feldolgozások közreadásával. A Tanácsköztársaság helyi történetéhez fakszimile kiadásban 240 oldalon megjelentettük a Szolnoki Munkás cimü 1919-es napilap ritkaságszámba menő példányait. Mivel levéltári anyagunk rendkivül hiányos, ez a forrás- kiadvány nemcsak helytörténeti szempontból jelentős, hanem az országos kutatás számára is lehetővé teszi a tiszai front harcaiban oly fontos szerepet játszó város eseményeinek megismerését . A „Szolnok megye 1944-45-ös eseményeiből", valamint a „Szolnok 25 éve" cimü kötetek - a Megyei Operativ Bizottság megállapi- tása szerint - a felszabadulási évfordulók tudományos és ismeretterjesztési rendezvényeihez sok segitséget nyújtottak. A Jász Muzeum kiadásában Jászberény 1918-19-es történetével, valamint a felszabadulás utáni időszak történetével foglalkozó monografikus feldolgozások jelentek meg. Az évfordulós kiadványok mellett azonban régibb korokról sem feledkeztünk meg. Megjelentettük a defterkiadás folytatásaként az azóta elhunyt kiváló turkológus: Dr. Fekete Lajos kéziratos munkáját „A hatvani szandzsák 1550.évi adóösszeirása" cimen, amely az egész Jászság középkori népesedéstörténetéhez nyújt hasznos segitséget. A kötetet szintén a Jász Muzeum adta ki. A Damjanich János Muzeum Közleményei cimü sorozatunkban jelentettük meg a községmonográfiákat, több esetben a helytörténeti kutatók pályadijnyértés munkáit. Ilyen volt pl.: Kormos László „Kunmadaras története" cimü tanulmánya, amely valójában egy község történetét öleli fel, de egyúttal a Nagykunságnak - ennek 28
