Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

vén feleletet kaphattak arra a kérdésre,hogy községük lakóssága kipusztult-e a török hódoltság alatt, vagy pedig elmenekült s legalább egy része visszatelepedett. A több helységben folyt kutatás részadatainak összegezése pedig választ adhat az Alföld településtörténetének egy fontos kérdésére.

A helytörténeti kutatómunkához sok lehetőséget kínált a TIT Szolnok megyei szervezete kiadásában megindult Jászkunság cimü folyóirat is,amely 1954-tól -részben szerkesztésünkben- Szolnok megye helytörténetére vonatkozó igen értékes, egyes esetekben országos jelentőségű tanulmányokat és közleményeket adott közre. A megyében a lap csakhamar a helytörténettel foglalkozók fórumává vált. Most, 15 év múltán örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szolnok megye történetéhez, s különösen legujabbkori történetéhez igen gazdag és használható anyag jelent meg a folyóirat hasábjain.De más tudományágak is bőséges teret kaptak benne. Cikkirói között rendszeresen megtalálhatók a múzeumok munkatársai is.

1958-tól jelent meg a Damjanich János Muzeum Közleményei cimü sorozatunk. Első számaként Soós Imre: „A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon" cimü tanulmányát adtuk ki. A dolgozat az 1711-től 1780-ig terjedő korszak: a város és a megye török utáni ujratelepülése történetét és ennek forrásait adta közre, segítve ezzel is a helytörténeti kutatók munkáját.

A megyei és a városi tanács segítségével ebben az időben több helytörténeti pályázatot szervezhettünk, s a beérkezett legjobb pályamunkákat meg is jelentettük. A kiadványok felsorolására az anyag nagy száma miatt itt nem is vállalkozhatom; csak mint a jelentős eredmények egyikét emlitem meg a TIT munkaközösség munkájaként a megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya által kiadott „Szolnok megye 1918-19-ben" cimü tanulmányt, amelynek megállapításai ma is jól használhatók.

1960-tól kezdve bővült a szolnoki muzeum létszáma s a tudományos kutatómunka rendszeresebbé válhatott. Előnyösen hatott az

26