Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
A Szolnok megyei múzeumok eredményei és tervei A szolnoki múzeumban a felszabadulás után megindult tudományos munka úgy határozta meg feladatait,hogy számolt a megye sajátos helyzetével. A megyeszékhelyen nincs egyetem,amelynek tanszékei a tudományos munkát végzik és az egyetemi hallgatók révén tudományszervezési feladatot is ellát. A szolnoki muzeum 1954— tői kezdve vállalkozott - eleinte szerényebb lehetőségek között - a megye előtt állő helytörténeti, helyismereti feladatok végzésére és részbeni irányitá3ára.1954— ben a Magyar Történelmi Társulat Szolnok megyei szervezetének megalakulásakor ismertettük a múzeumnak azt a távlati tervét, amely a helytörténeti kutatók bekapcsolásával a rendelkezésre álló lehetiőségeket felhasználva, egységes elgondolás szerint igyekezett a megye helytörténeti kérdéseinek megoldására. Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy mivel Szolnok megye 1876-ban lett újra önálló megye és Szolnok ugyanakkor megye- székhely, a milléniumi idők pozitivista történeti kutatását elvégeztetni nem tudta, mert szervezetének kiépítése, székház, törvényszék, kórház stb. létesítése igénybe vette minden energiáját. így azon kevés megyék közé tartozik, amelynek monográfiája a „Magyarország vármegyéi" sorozatban nem jelent meg. A század elején más városokban megindult helytörténeti folyóiratok és kiadványok sem emlékeztek meg Szolnokról és a megyéről. A két világháború közötti időben is mindössze három munka foglalkozik a megye helytörténeti kérdéseivel. Az egyik Scheftsik György szerkesztésében - elsősorban mint üzleti vállalkozás- jelent meg, s ezt a korabeli szakkritika is gyengének, sikerületlennek találta. 194-3-ban Fodor Ferenc tollából látott napvilágot „A Jászság életrajza" c. értékes, település-földrajzi munka, 24
