Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

a tetőpárkány alól kapja a napfényt, mig az elektromos világí­tóberendezések részben a mennyezet felett vannak elrejtve,rész­ben pedig szervesen be vannak épitve a belső térbe. A fehérre vakolt falak között ezek a világitótestek olyan művésziek, hogy a nézőre külön esztétikai hatást gyakorolnak. 2 Az épület 50 X 50, tehát 2.500 m alapterületű, mely a fejlesz­p tés kívánalmai szerint 84 x 84, vagyis 7.000 m terjedelemre bővíthető. A növekedést a jelenlegi szerkezeti adottságok min­den különösebb nehézség nélkül, az előnyök megtartásával feszik lehetővé. A Nyugati Művészek Nemzeti Múzeuma (Kokuritsu Seiyo Bijyutsu- kan) Tokióban Az előbbinél valamivel nagyobb alapterületű, de tömegében ha­sonló megjelenésű épület. LS CORHJSIER a japán kormány megbí­zásából előzetes helyszíni szemle és tanulmány után 1956-ban készítette el a terveket. Az építkezést 1958 márciusában kezd­ték, 1959 áprilisában fejezték be, s alig két hónap múlva már meg is nyitották a múzeumot. Az oszlopokon álló, zöldes szinü kövekből készült panelekkel borított épület Tokió kulturcentrumában több muzeum társasá­gában, szép parkban kapott helyet. Az építkezést LE CORHJSIER három japán tanítványa irányította, s egyikük: SZAKAKURA épí­tész cikke nyomán ismerjük meg az épület műszaki adottságait. Mielőtt leírásába bocsájtkoznánk, meg kell említenünk, hogy a múzeumot egy hires japán gyűjtő, MATSUKAIA műtárgyai számára építették. Ez a gyűjtemény: többszáz nyugati festmény Dela- croix-tól Picasso-ig, félszáz szobor és több rajz Rodin-tól. A második világháborúban a francia hatóságok kezébe került, me­lyet aztán azzal a feltétellel adtak vissza, hogy a japán kor­mány külön múzeumot épit. elhelyezésükre. A jelenlegi épületen kivül az eredeti terv még két oldalszár­12

Next

/
Thumbnails
Contents