Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

a tetőpárkány alól kapja a napfényt, mig az elektromos világítóberendezések részben a mennyezet felett vannak elrejtve,részben pedig szervesen be vannak épitve a belső térbe. A fehérre vakolt falak között ezek a világitótestek olyan művésziek, hogy a nézőre külön esztétikai hatást gyakorolnak.

2

Az épület 50 X 50, tehát 2.500 m alapterületű, mely a fejleszp

tés kívánalmai szerint 84 x 84, vagyis 7.000 m terjedelemre bővíthető. A növekedést a jelenlegi szerkezeti adottságok minden különösebb nehézség nélkül, az előnyök megtartásával feszik lehetővé.

A Nyugati Művészek Nemzeti Múzeuma (Kokuritsu Seiyo Bijyutsu- kan) Tokióban

Az előbbinél valamivel nagyobb alapterületű, de tömegében hasonló megjelenésű épület. LS CORHJSIER a japán kormány megbízásából előzetes helyszíni szemle és tanulmány után 1956-ban készítette el a terveket. Az építkezést 1958 márciusában kezdték, 1959 áprilisában fejezték be, s alig két hónap múlva már meg is nyitották a múzeumot.

Az oszlopokon álló, zöldes szinü kövekből készült panelekkel borított épület Tokió kulturcentrumában több muzeum társaságában, szép parkban kapott helyet. Az építkezést LE CORHJSIER három japán tanítványa irányította, s egyikük: SZAKAKURA építész cikke nyomán ismerjük meg az épület műszaki adottságait. Mielőtt leírásába bocsájtkoznánk, meg kell említenünk, hogy a múzeumot egy hires japán gyűjtő, MATSUKAIA műtárgyai számára építették. Ez a gyűjtemény: többszáz nyugati festmény Dela- croix-tól Picasso-ig, félszáz szobor és több rajz Rodin-tól. A második világháborúban a francia hatóságok kezébe került, melyet aztán azzal a feltétellel adtak vissza, hogy a japán kormány külön múzeumot épit. elhelyezésükre.

A jelenlegi épületen kivül az eredeti terv még két oldalszár12