Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 1. szám
Véleményein szerint ez az utóbbi terv - kevés változtatással - képviselhetné korunk egyik legfejlettebb és legideálisabb muze- umtipusát. Építészek bevonásával érdemes lenne tökéletesítésével foglalkozni. + + + A tervek után két felépült múzeumról szeretnék rövid áttekintést nyújtani. Mindkettőben már kiérlelődtek forrongó, mindig újat kereső elgondolásai. Az Ahmedabad-i muzeum Nagyszabású indiai építészeti terveinek remek alkotása az 1956- 57-ben elkészült uj múzeumépület. Oszlopokon nyugvó, négyzet alaprajzú, lapos, hasáb-alakú tömbje jól illeszkedik a környezetbe. A látogató az épület alatt jut a bejárathoz, a középen fekvő nyílt udvarba, honnan enyhén emelkedő rámpa vezet fel az emeletre. A négyzetes udvart körülvevő kiállítási teret 7 x 7 m távolságban, tartó oszlopok kettős, de szervesen összefüggő hajóra osztják. Az éghajlatnak megfelelően az erős napsugárzás közömbösítésére minden óvintézkedés megtörtént. A helyi szokás szerint a látogatási idő este és éjjel van, amikor kissé lehűl a levegő. A kiállítások megtekintése után a muzeumsétát az épület lapos tetején lehet befejezni, azért ennek kiképzése esztétikai szempontból rendkívül fontos volt. IE CORBUSIER a tetőn pompás kertet alakított ki 45, egyenként 50 m felületű vízmedencével. A heves napsütésben az alig 40 cm mélységű viz elpárolgását sürü vegetáció akadályozza meg. leveles és virágos növények pompáznak minden szinben, óriási virágsakktáblát alkotva. -A növények táplálására a párizsi Pasteur Intézet elhunyt igazgatójának, FOURNEAU professzornak növénytápszer találmányát használják. Hatására a vízmedencékben a természetes növekedési ütemtől eltérően óriási virágok, termények diszlenek. Az épület természetes és mesterséges megvilágítása nagyon ötletes. A kívülről vakolatlan, téglaboritásu, ablaktalan épület 10
