Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
A város utcáit ssegélyező egzotikus fafajták buja zöldje hamisi- tatlan krimi hangulatot teremt'. Műemlékei a régmúlt és a közelmúlt hősi históriáját idézik. (Szu- vorov szobra, az 1777-ben épült sáncrendszer helyén, és a Nagy Honvédő Háború felszabadító tankosainak emlékét hirdető - eredeti - T-34-es tank.) A Területi Tájmúzeum gazdag régészeti tára mellett különösem nevezetes és érdekes az un. Tavrikája. A Tavrika, amely nevét a félsziget hajdani elnevezéséről - Tavrida, Tauria - kapta, a Krímmel foglalkozó 50 ezer kötetes szakkönyvtár. A Területi Képtár igen érdekes anyaga a helybeli művészek munkáin kivül néhány eredeti Rjepin, Ajvazovszkij, Siskin-müvet is őriz gyűjteményeiben. Jalta felé haladva az országúton Alustától 14 km-re látható a hires Kutuzov-szökőkut, ?gy diszes, iveit kőfal, rajta a hadvezér portréja domborműként és két emléktábla. Az egyik emléktábla tanúsága szerint 1774-ben a törökkel vivott csatában itt kapott súlyos sebet a szemén egy fiatal, 26 éves, Kutuzov nevű alezredes, aki - a másik emléktábla szerint - zászlóalja élén maga vitte a rohamra indulók lobogóját... A városközpontot alkotó dombon ma is láthatók az ősi erőd maradványai, amelyről Alusta a nevét kapta. Alusta - és az egész Krim-félsziget - valóban páratlan látnivalója a vadaskert, hivatalos nevén a Krimi. Kujbisev Állami Természetvédelmi 'Terület. Ez a hegyek között és a hegyekben fennmaradt 30 ezer hektárnyi ősvadon, évszázados faóriásaival és nemes vadjaival - nagyértékü szabadtéri természetrajzi muzeum. Jalta a Krim-félsziget déli csücskén terül el. Ideális fekvésének köszönheti nagyszerű éghajlatát. A város csupa akác, babér, pálma, magnólia, környékén gyümölcsös- és szőlőskertek zöldellnek, a hegyeket bükk- és tölgyerdők boritják. 98
