Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

gomi Várhegy egyházi épületeinek és kincseinek műemlék-együttese, a visegrádi vár- és palotaegyüttes nagyvonalúsága, a nagyvázsonyi Kinizsi vár szakmai és közönség sikere, a siklósi vár sokféle rendeltetésű kitűnő hasznosítása, Eger városa s az egri vár, Kőszeg sajátos szépsége, elapadhatatlan varázsa, a fertődi Esz- terházy kastély, Fellner Jakab egri és veszprémi palotái, a székesfehérvári, a győri utcaképek és műemléki együttesek, kis paloták és polgári lakóházak - sorolhatnám szinte végtelenül - mind valamennyi a műemlékvédelem kiváló szakmai és gyakorlati eredményeit bizonyltja. Ez a sajátos értéktöbblet, a műemlékek hasznosításának ugrásszerűen emelkedő növelése kölcsönös kapcsolatban áll egymással. Egyrészt megmenti, tovább örökíti műemlékeket a mai ember,a jövő generáció számára, másrészt jelentős építészeti értéktöbbletet is termel, s végül a köznevelés még eléggé fel nem mérhető, magasszintü fejlesztését is szolgálja. A hétköznapi ember általában hajlandó a túlzó vagy a lekicsinylő értékelésre.

A már közismert és népszerűvé vált, s az idegenforgalom .keretében is szereplő, s közvetlenül is gazdaságosnak minősülő emlékanyag tehát általában nagyobb tiszteletben részesül. Ez természetes is, hiszen a már ismert, a közvetlenül és általánosan is elérhető, s a táji és történeti környezetben álló s esztétikailag is jelentős műemlék népszerűsége vitathatatlan. Ez a szemlélet, amely elsősorban a hétköznapi ember közvetlen anyagiasságát, helyesebben a viszonylagos tárgyilagosságát jelzi, részben a gyakorlati élet követelményeit és hasznosságát is bizonyltja.

Társadalmunk igénye tehát sokoldalú, s nem egyenletes, tele van ellentmondásokkal. Mindaz, ami a szakemberek számára általában egyértelmű, vagy komoly előtanulmányok, viták, részletes helyreállítási tervek alapján végső 3oron megvalósul, a helyreállítási munkák befejezésekor - a műemlékvédelemnek kizárólag ebben a fázisában - kerül a nyilvánosságra. A közösség véleménye és Ítélete is akkor alakulhat ki. A hétköznapi ember véleménye azonban általában azzal a súlyos megterheléssel jelentkezik, hogy az előzmények: a műemléki vizsgálatok, a történeti, művészeti és építészeti adottságok, a helyreállitási munkálatok számára sok esetben szinte teljesen ismeretlenek.

84