Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
A Sátor igén eredményes volt. Feltártuk a veszélyeztetett árpádkori település kisméretű, egyhajós, félkörives apszissal záródó, románkori templomát, a templom körüli temető néhány sírját, valamint a telep területéről három házat, kemencékkel, szemétgcdrök- kel. A muzeum többeser tárggyal gyarapodott. Ennek az akciónak a sikere nyomán kérte fel a KISZ Központi Bizottsága a megyei szerveket, hogy szervezzék meg a tamási Országos Honismereti Tábort. A KISZ Megyei Bizottsága a Balogh Idám Muzeum muzeológusait bizta meg a tudományos programtervezet elkészítésével. 1968 februárjában folytattuk le a tervezet vitáját a KISZ Központi Bizottságán. A vitában neves szakemberek (Bencze László, Székely György, Balassa Iván, Morvái Péter, Végh József, stb.) vettek részt és az végül is a tervezet elfogadásával végződött. A tamási Országos Honismereti Táborban - melynek parancsnoka Ros- ner Gyula volt - a munka három szekcióban folyt. Mindegyik szekció élén egy-egy muzeológus állott, s ezek munkáját további két- két muzeológus segítette. A régészeti szekciót Rosner Gyula muzeológus (Szekszárd) vezette, munkatársai Dr. Mesterházi Károly (Debrecen) és Yissy Zsolt (Dunaújváros) muzeológusok voltak. A néprajzi szekció vezetője Égető Melinda muzeológus (Szekszárd) volt,munkatársaiként Szacsvay Éva (Budapest) és Bárth János (Kiskunhalas) muzeológusok működtek közre. A legujabbkor történeti szekció Albeker Mária muzeológus (Szekszárd) vezetése mellett működött, aki Kovács János (Balassagyarmat) és Salamon Konrád (Dunaújváros) segítségével látta el feladatát. A pedagógiai munkát öt pedagógus végezte. A táborozásban 147 fiatal vett részt.Foglalkoztatásuk részben manuális természetű volt, részben előadások és gyakorlatok keretében ismerkedés a szakmai alapfogalmakkal. A táborozás sikere indokolja, hogy az előadások témarendjéről is adjak tájékoztatást. Ez a következő volt: 66
