Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

- a tudományos szakismeretek növekedése, a paraszti munka szakosodása, munkás jellegének kialakulása, a szakmunkásság kialakulása termelőszövetkezeti keretek között, a sokoldalúság továbbélése a háztáji és az egyéni gazdaságban,- a termelőszövetkezet és a tag jogi helyzete, a tag és a családtag jogi helyzete,- a tőkeképződés megszűnése, a csak termelő jelleg elhalása, a termelő és egyúttal fogyasztó réteg kialakulása,- az iskolázás, a műveltségben való részesülés utáni vágy kielégitetlensége,

a civilizáció, az eszközmüveltség rohamos terjedése, a két oldal egymáshoz való uj viszonya,- a munkásság- parasztság- értelmiség átrétegeződésének egyéni,

családi és tömegpszichikai okai és következményei, az egyéni pszichikum és a szociálpszichológia, a differenciáció és az integráció gyakorlati kérdései,

látjuk, hogy a termelőszövetkezetek társadalmi jelentőségét több társadalmi, gazdasági, termelési, művelődési tényező egyidejű megjelenése és alakitó hatása fokozza. Ilyenek: a termelési eszközök, szerszámok, gépek változásai, uj állatfajták megjelenése, uj növényfajták elterjedése, feldolgozó üzemek létesítése, járu- lékos-javitó üzemek (kovács, asztalos, ács, szíj-, kötélgyártó, stb./ működése, szövetkezeti piacozás, egyéni vásározás, tagoknak természetbeni juttatásai, az uj építkezések igényei, a lakáskultúra, a ruházkodás, a nép- és tájnyelv alakulása, régi és uj közösségi f olklóralkalmak (névadás, házasságkötés, temetés). Nap nap után termeli a termelőszövetkezeti élet azokat a létesítményeket, amelyek a munkásosztály leghaladóbb hagyományait igyekeznek korszerű formákba önteni a hagyományos formák felhasználásával és segítségével. Millió és millió kísérletnek, nagyszerű emberi erőfeszítéseknek vagyunk szinte állandó tanúi.

Véleményünk szerint ezek a nagyszerű kísérletek nemcsak a termelőszövetkezeti parasztságot jellemzik, hanem jelzik a munkásosz62