Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
A kollégium múzeumi jellegű működésében majd két évtizedes szünetelés után egykori diákja, Zoltay Lajos, utóbb debreceni muzeológus végzett 1916-tól egyházi muzeumszervezö tevékenységet. Sajtóban is folytatott muzeumalapitási szervező munkája az első világháború viszonyai között nem járhatott megfelelő eredménnyel. Az 1930—as években dr. Csikesz Sándor professzor buzgólkodott a kollégiumi gyűjtemények múzeummá formálása érdekében. Csikesz Sándor tevékenysége másirányu eredményeket szült, amelyek azonban ugyancsak részesei a magyarországi múzeumi kultúra történetének. Kezdeményezésére rendezték meg 1934-bén Budapesten az Országos Református Kiállítást az Iparművészeti Múzeumban. Ez a nagy feltűnést keltett, hatalmas anyagú kiállítás tárta fel elsőizben a szakemberek és a nagyközönség előtt a hazai református gyülekezeteknek múltúnkra, a magyar formaképzésre annyira jellegzetes, kimeríthetetlen kincsestárát.(A kiállítás sikerén felbuzdulva 1935- ben anyaga jórészének Cambridge-i bemutatását tervezték; ez csupán külső okok következtében maradt el.) Az 1934-.évi budapesti kiállítás a debreceni egyházi muzeumalapitó törekvéseknek uj indítékot adott. Csikesz Sándor a kollégium 1938/39.évi 400 éves jubileuma alkalmára ebből az anyagból nagyszabású kiállítást tervezett, amely Országos Református Muzeum névvel az ősi intézmény 150 termében került volna bemutatásra. A terv a politikai körülmények, majd a kitört háború miatt nem valósulhatott meg. Ezeknek a nagylélegzetü előzményeknek a folyományaként 1952-54 között kíséreltek meg az egykori kiállítás anyagából kisebb bemutatót. Az elmondottak után került sor a most szervezett uj intézmény megvalósítására. Régi debreceni törekvések valóraválása ez, mely egyúttal a muzeológiai elvek szellemében a református egyházi mü- értékek fokozott nyilvántartását, megőrzését is jelenti, s ezzel uj lehetőségeket teremt a tudományos kutatás és a népművelés számára is. A debreceni egyházkerületi rauzeum értékét nagyban emeli, helyzetét pedig a jövőre nézve megszilárdítja az a körülmény, hogy megalapozói a korszerű muzeológiai elvek szerint jártak el. Négyéves szervezőmunkájuk során körültekintően figyelembe vették a jelen muzeológiai helyzetet, tapasztalatokat. Errenézve az egyházi 37
