Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

A kollégium múzeumi jellegű működésében majd két évtizedes szüne­telés után egykori diákja, Zoltay Lajos, utóbb debreceni muzeoló­gus végzett 1916-tól egyházi muzeumszervezö tevékenységet. Sajtó­ban is folytatott muzeumalapitási szervező munkája az első világ­háború viszonyai között nem járhatott megfelelő eredménnyel. Az 1930—as években dr. Csikesz Sándor professzor buzgólkodott a kollégiumi gyűjtemények múzeummá formálása érdekében. Csikesz Sándor tevékenysége másirányu eredményeket szült, amelyek azonban ugyancsak részesei a magyarországi múzeumi kultúra történetének. Kezdeményezésére rendezték meg 1934-bén Budapesten az Országos Református Kiállítást az Iparművészeti Múzeumban. Ez a nagy fel­tűnést keltett, hatalmas anyagú kiállítás tárta fel elsőizben a szakemberek és a nagyközönség előtt a hazai református gyülekeze­teknek múltúnkra, a magyar formaképzésre annyira jellegzetes, ki­meríthetetlen kincsestárát.(A kiállítás sikerén felbuzdulva 1935- ben anyaga jórészének Cambridge-i bemutatását tervezték; ez csu­pán külső okok következtében maradt el.) Az 1934-.évi budapesti ki­állítás a debreceni egyházi muzeumalapitó törekvéseknek uj indí­tékot adott. Csikesz Sándor a kollégium 1938/39.évi 400 éves ju­bileuma alkalmára ebből az anyagból nagyszabású kiállítást terve­zett, amely Országos Református Muzeum névvel az ősi intézmény 150 termében került volna bemutatásra. A terv a politikai körül­mények, majd a kitört háború miatt nem valósulhatott meg. Ezeknek a nagylélegzetü előzményeknek a folyományaként 1952-54 között kí­séreltek meg az egykori kiállítás anyagából kisebb bemutatót. Az elmondottak után került sor a most szervezett uj intézmény megvalósítására. Régi debreceni törekvések valóraválása ez, mely egyúttal a muzeológiai elvek szellemében a református egyházi mü- értékek fokozott nyilvántartását, megőrzését is jelenti, s ezzel uj lehetőségeket teremt a tudományos kutatás és a népművelés szá­mára is. A debreceni egyházkerületi rauzeum értékét nagyban emeli, helyze­tét pedig a jövőre nézve megszilárdítja az a körülmény, hogy meg­alapozói a korszerű muzeológiai elvek szerint jártak el. Négyéves szervezőmunkájuk során körültekintően figyelembe vették a jelen muzeológiai helyzetet, tapasztalatokat. Errenézve az egyházi 37

Next

/
Thumbnails
Contents