Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 2. szám

A reneszánsz antikva jellegzetessége: az alapvonalak és a segédvonalak közti csekély vastagságkülönbség;a s z e r i f -ek (talpak, kezdő és záró vonalak) enyhe Ívelése; a kerek formák alig észrevehető ferde tengelyállása.

2. Barokk antikvák

A reneszánszban tökéletesített forma csak annyiban váltózott,hogy az alap- és segédvonalak vastagságában nagyobb lett a különbség, a kerek fonnák tengelyállása majdnem függőleges és a szerifek Ívelése tovább enyhült.

2 tipns betűi ma is kedveltek. Európai hirü tervezőnk, Misztótfa- lusi Kis Miklós (I65O-I702) antikvái ma is megbecsültek külföldön és itthon egyaránt.

5. Klasszicista antikvák

A rézmetszés hatása érezhető e típus szerkezetén. legkiválóbb tervező művésze az olasz Giambattista Bodoni (1740-1813). Jellegzetessége az alap- és segédvonalak közti nagy különbség, a szerifek vízszintes állása és a kerek formák függőleges tengelye.

Nagyon kedvelt tipus, s ez lett az un. ujságbetü. Jól olvasható, finom változatai nagyon elegánsak és nagy művészi igénnyel készültek. Az empire díszítőelemek nemes vonalvezetése olvasható le a szép klasszicista betűről.

4. Egyéb antikvák

Ide tartoznak azok a tipusok,amelyek még őrzik a régi hagyományokat, de már a szabad tervezés érvényesül bennük. Korunk betüterve- zőinek modern alkotásai sorolhatók lde,s ezekben az egyéni jelleg markánsan érvényesül. Több változata ismeretes. Az egyik típust a betütalpak elhagyása jellemzi, a másikban az egyéni vonások dominálnak, a harmadikban a történeti formák jutnak kifejezésre.

58