Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

A hálószobában zöldernyőjü petróleumlámpa alatt az olvasás közben félbehagyott 1904. februári Történettudományi Szemle, mintegy ta­pintható, eleven közelségbe hozza a villa egykori lakóját. Az utolsó szoba életrajzi muzeum: fényképekkel, az iró személyes használati tárgyaival, korabeli dokumentumokkal, az irótársak - köztük Tolsztoj és Gorkij - méltató szavaival. Különösen meleg érzelmek fűzték Csehovot Gorkijhoz, akivel gyakran üldögélt a ház kertjében azon a pádon, amelyet még életében kereszteltek el „Gorkij-padnak". A Csehov-muzeumot az iró nővére, Marija, a forradalomig saját költségén tartotta fenn. Amikor 1920-ban a villát állami múzeummá nyilvánították, őt nevezték ki igazgatójául, a e tisztséget halá­láig töltötte be. Ma a muzeum a moszkvai Lenin Könyvtár kezelésé­ben van. A város másik nevezetessége a nyikitai botanikuskert. A tengertől terra3zosan az országutig emelkedő, 280 hektáros botanikus kertet 1812-ben H.H. Szteven orosz természetbúvár alapította. Az alapitó kései utódai is aklimatizációs kísérletekkel foglalkoznak itt. A nyikitai botanikuskertben a Krim-félsziget és öt világrész fló­rájának 7000 különleges faját láthatjuk. Arborétumának büszkesége az ezer éves pisztácia, az óriásgesztenye, a mammutfa, a pa- ratölgy,a babiloni szomorufüz, és a mai tűlevelűek őse a páfrány- fenyő. A botanikus kert Citrus-fokán Batumiból,a kaukázusi Rivié­ráról kölcsönzött mandarin, narancs- és citromfajták tenyésznek. Itt kinemesitett vállfajaik szintén hoznak gyümölcsöt és - fagy­állónk. A közigazgatásilag Jaltához tartozó Livadia a Jajla lejtőjén el­terülő festői kis város eredetileg cári birtok, amely a Meganero- forrás közelében ideális nyári rezidencia volt. A környéken ta­lált antik építészeti emlékek közül a mai Nimfa szökőkút egy szarkofágból épült. A legérdekesebb a Krasznov épitőmüvé-sz által tervezett reneszánsz stilusu un. ííagy (vagy Márvány) Palota, amelyet 1911-ben II. Mik­100

Next

/
Thumbnails
Contents