Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
Ж JflIZEUMI J^ÍRLEVÉL Jg) A görögök Hippokratész tanácsára orvosságként fogyasztották. Nagy Sándor élénkítőszer gyanánt kínálta tisztjeinek csaták előtt, és kedvelt csemegéje volt a római császárok pazar lakomáinak. A középkorban pedig a fejedelmi udvarok különlegessége volt. Végigkísérhetjük a fagylalt újkori diadalútját is, bepillanthatunk készítési módjának fejlődésébe. A magyar fagylaltozás hőskora a reformkorra tehető. Megtudhatjuk, hogyan vált tömegcikké és mindennapi életünk részévé, megérkezve napjainkba. Ízelítőt kapunk a fagylalt közeli rokonai a parfé és jégkrém történetéből is. Bemutatjuk múzeumunk legszebb, a fagylalt és parfé készítésével és árusításával kapcsolatos tárgyait, dokumentumait. Láthatunk 19. század végi cukrászműhelyt, a két világháború közötti időből származó fagyialtos triciklit. A bemutató interaktív részének berendezünk egy 1960-as évekbeli fagylaltozót, ezenkívül hozzákapcsolódó rendszeres múzeumpedagógiai programok is lesznek. „Egy nyomdaműhely titkaiból - Gyomai Kner Nyomda 1882-2007" Országos Széchényi Könyvtár 2007. július 14-ig A kiállításon válogatás látható a Gyomai Kner Nyomda 125 éves története alatt készült kiadványokból: könyvek, nyomtatványok, naptárok, báli meghívók, eredeti grafikák, címlaptervek mellett régi nyomóformák, könyvkötészeti díszek, fotók, személyes emlékek lesznek bemutatva. A Gyomai Kner Nyomda kiadványait végignézve hazánk nyomdatörténetének egyik szép, tanulságos fejezetét, történetét követhetjük végig, mely alapvetően két nagy korszakra osztható: a második világháború, a holokauszt pusztításával ért véget a családi nyomda időszaka, melyet az államosítás után bekövetkezett nyomdai szolgáltatás korszaka követ. 125 éve 74 forintnyi tőkével és némi hitellel kezdett nyomdai vállalkozásba a könyvkötő Kner Izidor. „A nyomda 1882. júniusában nyílott meg apám nevén és iparengedély nélkül volt üzemben a fenn nem állhatás reményében a fenti ideig" - írta a következő évben megkapott végzés aljára. A nyomdaalapító és gyermekei az egyszemélyes kis nyomdát kemény munkával olyan üzemmé fejlesztették, melynek termékei már saját korukban is ismertséget és megbecsülést hoztak számukra. Nyomdai, kiadói munkájuk kapcsán mind a magyar közigazgatás, mind az irodalmi és a művészeti élet meghatározó egyéniségeivel kapcsolatba kerültek. A gazdasági alapot a közigazgatás területén használt nyomtatványok jelentették, az elismertséget a könyvkiadás hozta meg számukra: a Kner, Gyoma szavakhoz a minőségi, szép könyv fogalma társult. A Knerék által megteremtett barokk és klasszicista stílusú tipográfia a magyar könyvművészet kimagasló, fontos állomásai. Munkásságuk példaértékű, elért eredményeiket, a gyomai nyomda történetét a magyar ipar- és kultúrtörténet egyik kiemelkedő fejezeteként tartjuk számon. „Tudta, hogy azok az üzleti elvek, amelyekre munkáját alapította, helyesek, becsületesek és igazak, azokkal sikerült a közönség becsülését, bizalmát és támogatását kiérdemelnie s mindig változatlan hittel, bizalommal fogott újra munkához.” - Kner Imre írta édesapjáról 1936-ban. „Amikor a harmadára kisebbeden országban, üzeme kifosztása és pénzének elértéktelenedése után újrakezdte a munkát, ezt mondotta: »Annak idején 74 forinttal kezdtem. Most ennél sokkal többem van, mert van nevem, amelyre támaszkodhatom.«" A könyveket ismerő, olvasni szerető emberek körében azonban nemcsak a régi, hanem az utóbbi évtizedekben nyomtatott kiadványok is ismerősek lehetnek: a szépirodalmi, ismeretterjesztő kiadványok mellett művészeti albumok, szakkönyvek, szótárak, lexikonok, tankönyvek készültek Gyomán, Gyomaendrődön. A színes szakmai folyóiratok mellett agendák, anyakönyvek és különféle közigazgatási nyomtatványok készítése színesíti a termékpalettát. BUDAÖRS Egyházi emlékeink nyomában Dr. Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény (Heimatmuseum) 2007. augusztus 20-ig A Budapest nyugati kapujának számító kisváros nemcsak több évszázados német hagyományairól ismert, hanem ehhez kapcsolódóan gazdag egyházi örökségéről is. Az 1720-as évektől Budaörsön letelepedő németek elkötelezett vallásossága és mély katolicizmusa rányomta bélyegét nemcsak a település arculatára és szerkezetére, hanem a község mindennapi életére is. A németajkú lakosság vallási élete keretbe foglalta a hétköznapokat és ünnepeket, ezzel együtt pedig korán kialakultak azok a szervezeti struktúrák, amelyek lehetővé tették a hitélet további fejlődését. A kiállítás az 1946-47-es német kitelepítés előtti Budaörs vallási-egyházi életét mutatja be gazdag tárgyi és fotóanyag fel-86
