Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
(m,5TúZEUMI JfylRLEVÉLi© Az első állomás a korai horizont (i. e. 1200-0). Ezt az időszakot bemutató részben a Chavín- illetve Cupisnique-kultúra kerámiái és kőedényei betekintést nyúj'tanak az andesi vallás alapelveibe, amelyek közül számos egészen az inkákig fennmaradt. A természetfölötti lények, melyek kajmán, kígyó, jaguár, sas vagy éppen sólyom attribútumait öltik magukra, jelentős szerepet játszanak magának a vallási kultusznak a létrehozásában, ez pedig számtalan helyen megfigyelhető az ősi Peru egész kulturális fejlődése során, egészen a spanyolok megérkezéséig. A második szakaszban, a korai átmeneti periódust (i. sz. 0-650) bemutató részben a területenként hangsúlyos különbségekkel rendelkező kultúrák sokszínű képe jelenik meg. Az itt élők az elődeiknél jelentősen kifinomultabb jelképrendszert és technikai eszköztárat hoztak létre. Kiemelkedő textil-, kerámia, és ötvösmunkákat hagytak az utókorra és maradandót alkottak építészetükben is, elég csak a rejtélyes Nasca-vonalakra, vagy a tiahuanacói monumentális kőszobrokra gondolnunk. A harmadik rész a középső horizontot (i. sz. 650-1000) és benne Huari-kultúrát mutatja be. A Huari Birodalom meghódította a kisebb államokat és egységes politikai és közigazgatási rendszert hozott létre, de számos helyi változata létezett. Jellemzője, hogy számos vallási és ideológiai elemet örökített át a megelőző kultúrákból. A negyedik rész (i. sz. 1000-1450) a késői átmeneti periódusban a különböző kultúrák közös alapokon nyugvó kölcsönhatásról tanúskodik. A kulturális kapcsolatok különböző vallási jelenségek és kultuszok együttélését eredményezték. E korszak egyik legjelentősebb kultúrája a Chimú, amelyet gazdagon díszített aranytárgyai, halotti maszkjai, fekete kerámiái jellemeznek. Az ötödik rész, a kései horizont (i. sz. 1450-1534) időszakát mutatja be, ahol a sokféleségből az inkák egy szilárd rendszert hoztak létre, amely nem csupán táplálkozik az andoki hagyományokból, hanem egyúttal összegzi is őket. A kiállítás ezen része megmutatja, hogy melyek azok az elemek, amelyek továbbélnek az inkák művészetében, és melyek azok, amelyeket újításként ők maguk alakítottak ki. Ezeket az egyszerűség, a szimmetria és az ezen alapuló geometrikus forma jellemzi. Vallásos hiedelmeiknek részét képezik az ősi istenségek, de megjelennek a saját isteneik is. A múzeum nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy korszak széleskörű bemutatása mellett a modern kiállítás-rendezési technikákat felhasználva „élménygazdaggá'' tegyék a tárlatot. A kiállítást műtárgyak különleges installációi, kisfilm, továbbá hangzóanyagok teszik gazdagabbá. A nagyszabású tárlat célja, hogy a kiállított műtárgyak és az installációk segítségével egy rejtélyekkel teli, ismeretlen világba kalauzolja a látogatókat. A kiállításba integrált „tapintható tárlat" és a több érzékszervre ható installációs technikák fogyatékkal élők számára is befogadhatóvá teszik a kiállítást. A kiállítás kurátorai Gyarmati János és Lantos Adriám A kiállítás főtámogatója az MKB Bank, kiemelt támogatója a Magyar Villamos Művek. A Kárpát-medence madarai és természetvédelmi értékük Magyar Természettudományi Múzeum 2007. december 30-ig A kiállítás közel 200 madárfaj 240 egyedét mutatja be a múzeum gyűjteményi anyagából. A múzeum több mint 15 000 példányos madárgyűjteményi anyaga még soha nem volt kiállítva. A gyűjtemény interaktív bemutatókkal kiegészülve lehetőséget nyújt arra, hogy a látogatók közelebbről megismerjék Magyarország madárvilágát, annak sokféleségét és a fajok természetvédelmi jelentősségét. Megtanulhatják az őket nap mint nap körülvevő madarak tudományos neveit és hogy hogyan lehet felismerni őket, de akár azt is, hogyan néz ki Arany János fülemiléje. A kiállítás a gyerekek és a felnőttek figyelmét egyaránt fel kívánja hívni a természetvédelem és a természetvédelmi kutatások fontosságára. Ennek különös aktualitást ad, hogy 100. évébe lépett a tudományos madárkutatások kezdetét jelentő madárgyűrűzés. 83 TI
