Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2007-03-01 / 3-4. szám

m^TúzEUMi Hírlevél m

alcímében foglaltakat csak kifejezett rendelkezés esetén, az általános rendelkezéseiben foglaltakat pedig a következő eltérésekkel kell alkalmazni. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárás engedélyezése során a 4. § (2) bekezdésének c), fi, h), i), j) pontjában, 7. § (l)-(2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 12. § (l)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(2) A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.

14/C. § A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni.

14/D. § (1) A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el.

(2) A régészeti szakszolgálat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében bevonhatja az adott nagyberuházással érintett területen régészeti feltárás végzésére feljogosított intézményeket. A történeti városmagok területét érintő nagyberuházások esetén a folyamatban lévő kutatási programokat végző intézményeknek elsőbbséget kell biztosítani.

14/E. § (1) A régészeti szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni.

(2) A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés.

14/F. § (1) A beruházás, illetve a régészeti feltárás előkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt.

(2) A feltárási engedély iránti kérelem benyújtása előtt a régészeti szakszolgálat köteles egyeztetni a beruházás helyszínén található lelőhely tekintetében a gyűjtőterületében illetékes múzeumokkal

a régészeti leletek befogadásáról és arról a nyilatkozatot a feltárási engedély kérelméhez csatolni.

(3) Más gyűjtőterületében illetékes múzeum befogadó nyilatkozatának hiányában a leletanyag elhelyezéséről a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik. A Magyar Nemzeti Múzeum a régészeti szakszolgálat felhívására 5 napon belül írásban nyilatkozatot tesz.

(4) A régészeti szakszolgálat és a beruházó között létrejött (1) bekezdés szerinti szerződésnek a Tv.-ben meghatározottakon és a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályain, valamint a 14. § (3) bekezdésének a) és g) pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a régészeti feltárásért, továbbá a régészeti leletek elsődleges feldolgozásáért felelős vezető nevét, munkahelyét, valamint a szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló okirat megnevezését, számát és kiállítóját,

b) a régészeti feltárásban és a régészeti leletek feldolgozásában részt vevő szakmai munkatársak nevét és szakterületét,

c) a munka tervezett kezdetét, várható időtartamát és ütemezését,

d) a régészeti leleteket befogadó múzeum nyilatkozatát,

e) olyan térképet, amelyen a feltárandó terület helyszíne és pontos kiterjedése egyértelműen azonosítható.

(5) A feltárási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. § (2) bekezdésének a), b), d), e) és g) pontjában foglaltakat.

(6) A szerződés jóváhagyása érdekében a Hivatal döntéshozatalában közreműködik az Ásatási Bizottság. A Hivatal a feltárást engedélyező határozatában köteles feltüntetni:

a) a feltárást szükségessé tevő nagyberuházás megnevezését;

b) feltárást végző intézmény nevét, címét;

c) a feltárás felelős vezetőjének nevét;

d) a feltárás pontos helyét;

e) a feltárás várható időtartamát.

(7) A feltárási engedély a szerződés időtartamára, de legfeljebb a területátadás idejéig szól.

14/G. § Az Ásatási Bizottság véleményezheti a feltárás és a feldolgozás vezetőinek szakmai felkészültségét, meghatározhatja a munkák szakmai követelményeit és közreműködhet azok ellenőrzésében.

14/H. § (1) A régészeti feltárást csak szakirányú mesterképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező régész, illetve a tárgyban doktori fokozatot szerzett személy vezetheti, aki a feltárást végző intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazottijogviszonyban áll.

(2) Azok, akik szakirányú alapképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek, vagy kiegészítő régészeti speciális képzés elvégzését igazolják, szakmai munkatársként vonhatók be a feladatok ellátásába.

14/1. § (1) A feltárási munka a területátvételt követően kezdhető meg. Amennyiben a feltárás beépített ingatlanon vagy azzal közvetlenül szomszédos területen kerül lefolytatásra, akkor a

69