Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© ismerőseivel vagy egy másik tárlatra ismét visszatért, ezért is volt rendkívül hasznos elindítani a nagykiállítások sorozatát, hiszen így megindult egy önmagát erősítő folyamat. A Móra Ferenc Múzeum Magyarország egyik legnagyobb közgyűjteménye. A múzeum épületét egy több mint 220 milliós beruházás keretében éppen most újítják fel. A beruházást követően egy a 21. századi elvárásoknak teljességgel megfelelő modern múzeum jön létre. A munkálatok után a szegedi múzeum munkatársai szeretnék folytatni a közönségcsalogató kiállítások sorozatát. A felújított múzeum átadását követően egy nagyszabású képzőművészeti tárlat lesz látható, melyen a múlt századok nőtípusait ismerhetik meg az érdeklődők. E kiállítás keretében - többek között - olyan világklasszisok adnak egymásnak randevút a Móra Ferenc Múzeumban, mint Rodin, Gauguin, Toulouse-Lautrec és Renoir. Az év második felében pedig egy eddig Magyarországon nem látott, történeti-régészeti témájú kiállítás kerül megrendezésre. Az ókori Egyiptom mesés világát, a fáraók életét/halálát bemutató anyag olyan sokrétű, hogy várhatóan a múzeum egész első szintjét elfoglalja. A fáraók Egyiptomáról szóló szenzációsnak ígérkező tárlat Magyarországon csakis a Móra Ferenc Múzeumban lesz látható. Az ősztől Szegeden megtekinthető kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a világ egyik legjelentősebb egyiptomi gyűjteményéből való. A kiállítás nagyságrendjét mutatja, hogy a tárlat biztosítására több mint 4 milliárd forintos kormánygarancia áll közgyűjteményünk rendelkezésére. Medgyesi Konstantin Iparművészeti Múzeum Esterházy-kincsek a múzeumban Az Esterházy család gyűjteményéből ötszáz év több mint 130 műalkotását mutatja be a 2006. december 12-én megnyílt kiállítás. A darabok nagy része az Iparművészeti Múzeum tulajdonában van, kisebbik hányadát az ausztriai Fraknó (Forchtenstein) vára őrzi, innen több mint 20 műalkotás érkezett most Budapestre. A család tagjai közül Esterházy Melinda hercegnő 2003-ban, a múzeumban tett látogatása során - látva, hogy az Esterházykincstár itt őrzött darabjait odaadó gondoskodással restaurálták és gondozták - elhatározta, hogy az ausztriai és a magyarországi műkincsek közös kiállítására tesz javaslatot. A következő évben, 2004-ben erről nyilatkozat született, melyet osztrák részről Melinda hercegnő és dr. Ottrubay István, az Esterhazy Privatstiftung (magánalapítvány) vezérigazgatója, magyar részről Hiller István kulturális miniszter írtak alá. Ennek a megállapodásnak az eredményeként, több évnyi közös és együttes kutatómunka és restaurálás gyümölcseként született meg a kiállítás, mely most egy kollekcióként mutatja be az Európában egyedülálló Esterházy-kincstár több mint 80 éve szétválasztott darabjait. A gyűjtemény létrejöttében nagy szerepe volt az 1583-ban született, házasságai, politikusi és gazdasági képességei révén hatalmas vagyonra szert tett Esterházy Miklósnak, aki nádori rangot szerzett és élete végére az ország egyik legjelentősebb magánvagyonának lett a birtokosa. A 17. század folyamán tovább bővültek a család anyagi lehetőségei, majd a 18. századra ők váltak az ország legtehetősebb és legtekintélyesebb családjává. Vagyonuk jelentős részét műkincseik tették ki, melyeket részben kaptak, részben maguk vásároltak, készíttettek; tették mindezt kezdetben akkor, amikor az ország energiáit a török elleni küzdelem kötötte le. Ingóságaiknak egyedülálló együttesét kincstárnak nevezték, melyben ötvösremekek (drágaköves ékszerek, díszfegyverek) és különleges anyagok (hegyikristály, elefántcsont, tengeri csiga) felhasználásával készült dísztárgyak kaptak helyet. Az Esterházy család Kunst- und Wunderkammer-e (csodakamrája) azért is jelentős, mert a korabeli főúri kincstárak közül gyakorlatilag ez az egyetlen, ami nem semmisült meg. A kollekció azért maradhatott fenn, mert jól védhető és biztonságos helyen őrizték az évszázadok során: Fraknó (Forchtenstein) várában. A gyűjtemény teljes anyaga a család tagjain kívül szinte senki számára sem volt ismeretes, néha egy-egy műkincs főúri ünnepségek és uralkodói 6