Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11.12. szám
©í^úzeumi Hírlevél J© gyei idol is megtekinthető. Utalásként a közeli múlt kutatására csak néhány, de a leglátványosabb darab kerül bemutatásra a séi idolok közül. A párhuzamos gyönyörködés és összehasonlítás lehetőségét adja vele a nagycenki idolpár bemutatása. A régész szerencséjeként, pedig a séi lelőhely Torony községbe eső határrészén - a kiállítás előkészítésének utolsó napjaiban - egy lakópark megelőző feltárásán előkerült az első Vas megyei Dunántúli vonaldíszes kerámiai emberábrázolás. Ugyanakkor a hazánkban szinte „elfeledett", de manapság újra „népszerű” tudományos tervásatások eredményei is megjelennek a szentgyörgyvölgyi és a zalaszentbalázsi plasztikák jóvoltából. A december 5-ig látogatható kiállításon összesen 178 db műtárgy szerepel, s ebből 154 db emberábrázolás. A kiállítás egyik fő csomópontja a szombathelyi Oladi plató lelőhelye, ahonnan 95 db emberábrázolás került vitrinbe. Már bizonyos, hogy a kiállítás 2008-ban Kőszegen a Vármúzeumban, a keszthelyi Balatoni Múzeumban, majd Nagycenken a Széchenyi István Emlékmúzeumban lesz megtekinthető. Ilon Gábor HÓDMEZŐVÁSÁRHEL Y TORNYAI JÁNOS MÚZEUM Tóth Menyhért, a napbélyegzett festő emlékkiállítása december 2-ig Az utóbbi időkben a műértő közönség és a magyar művésztársadalom köreiben fogalommá vált Tóth Menyhértnek (1904-1980), a XX. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alakjának nyílik emlékkiállítása a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban Tóth Menyhért gyermekként átesett egy súlyos betegségen; felgyógyul ugyan, de a kór nyomokat hagy a testén, egyik szeme körül olyan súlyos rombolást végzett a gümőkór. A rajz és a színek iránt fogékony fiatalembernek szakmát kell választania, szobafestőnek áll - hat elemit végzett zsellér leszármazottként ezt tartotta elérhetőnek. Segédként részt vesz egy templom festésében; a hideg, fűtetlen templomban lába annyira átfagyott az állványon, hogy évekig tartó gyógykezelés után az alig húszéves Tóth Menyhértnek az egyik lábát amputálni kellett. Soron következő fél évszázadát műlábbal éli le. Minden nehézsége ellenére felveszik a képzőművészeti főiskolára, ahol Vaszary János egyik tanítványaként sajátítja el a festőművészet alapjait. Egészen egyedivé teszi Tóth Menyhért művészetét, hogy a főiskola elvégzése után mindennapjait leginkább a földművelés töltötte ki. Kenyerét így kereste, ezért is nevezik a „napbélyegzett festőnek.” Tóth minden képe az emberi munka és az élet dicséretét hirdeti. Bánszky Pál művészettörténész írja az igazán mára felfedezett festőről: „Tóth Menyhért művészeti stílustörekvésekhez nem kötődik. Ha az egyetemes művészettörténetben mégis párhuzamot keresünk: alkotómódszere leginkább Van Goghhoz hozza közel.” A hódmezővásárhelyi kiállításon több mint ötven Tóth Menyhért-festményt csodálhatnak meg az érdeklődők. A kiállításon számos olyan alkotással találkozhatnak a látogatók, amelyek eddig nem voltak tárlaton bemutatva. Ezek közé tartozik például a vidéki világ atmoszféráját érzékletesen visszaadó Paprikafözők vagy a Falurészlet című mű is. A vásárhelyi kiállítás egyik legértékesebb alkotása a Kecskeméti Képtár tulajdonában lévő „Van Gogh-rokonságot” mutató Virágcsendélet. Medgyesi Konstantin MÁTÉSZALKA SZATMÁRI MÚZEUM Picasso kiállítás december 10-ig Az országban elsőként mutatták be Pablo Picasso 12 eredeti grafikájának kiállítását a Szatmári Múzeumban. Az igazi kulturális csemegének számító anyag a New York-i Les Loonis Gallery és a debreceni Koncz Művészeti Galéria jóvoltából került a mátészalkai közönség elé. A középpontban az 1946 és 1968 között készített sokszorosító grafikák állnak, az eredeti tollrajzok mellett litográfiák, színes linómetszetek szerepelnek a kiállításon. Pablo Picasso grafikusművészként legalább olyan kiemelkedő életművet hozott létre, mint festőként. Sokszorosító grafikai nyomataiban a vonalas-rajzos ábrázolások mellett gyakran festői hatásokra törekedett, mely ugyanúgy nyomon követhető színes kőnyomataiban, mint színes (vagy kísérő színekkel ellátott) linómetszeteiben. Az alkotásokon gyakran megjelenik az önmaga metamorfózisát átélő nő, többször látjuk a bohóc és a lány párosát, kiemelkedik a férfi és a nő kapcsolatának groteszk ábrázolása. A sajátos torzítással karaktert kiemelő portrék mellett a meztelen női test allegorikus kompozícióvá emelkedik; a klasszikus utalású formák mellett intenzív feszültséget eredményez az abszurd környezetbe helyezés. Az összeállítás értékét tovább emeli az a tény, hogy ezekkel a darabokkal ma már csak elenyésző számban találkozhatunk árveréseken is, számos lap nem látható közgyűjteményekben sem, hiszen (mint esetünkben is) többnyire féltve őrzött hagyatékokban bukkanhatunk rájuk. Farkas Judit múzeumpedagógus SZEGED MÓRA FERENC MÚZEUM Népi ékszerek a Fekete házban 2008. január 30-ig A Fekete házban, a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén látható a „Magyar népi ékszerek” című kiállítás. A kiállítást Katona 207
