Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11.12. szám
m^fúzEUMi Hírlevél J© Zichy Mihály: Mentőcsónak, 1847, MNG mivel a képet aktualizáló politikai tartalmai miatt veszélyesnek ítélték és diplomáciai bonyodalmaktól tartottak. Ezt követően a festmény körül kialakult vita kereszttüzében a pozitív jövő képében ábrázolt Köztársaság szimbolikus alakját Zichy Krisztusra változtatta és átfestette. A mű ugyanakkor hatalmas közönségsikert aratott Budapesten és Bécsben is, ahol mint igazi látványosságot, reflektorok kereszttüzében, drapériákkal övezve mutatták be. 1902-ben a képet megvásárolta az állam, hatalmas méretei miatt azonban csak egy-egy alkalommal állították ki. Az 1990-es években végül Zalára került, így gyakorlatilag eltűnt a fővárosi múzeumlátogatók szeme elől. A kiállítás második része Zichy óriási és leginkább ismert könyvillusztrátori munkásságát fogja bemutatni. Még Zichy életében múzeumba került az 1885 és 1888 között készített Madách-illusztrációk összesen húsz, nagyméretű szénrajzból álló sorozata. Ezeket a maga teljességében az 1960-as évek óta nem láthatta a fővárosi közönség. Ugyanígy majd ötven lapot kiállítunk Zichy Arany-illusztrációiból, s a tárlókban e művek előkészítő vázlatait és megjelentetett díszkiadásait is bemutatjuk. Az 1960-as években csodával határos módon bukkant rá Zichy elveszettnek hitt Faust-illusztrációira, egy Olaszországban élő művészettörténész, s ezeket akkor szerencsére megvásárolta a magyar állam. Ezt a különleges, húsz lapos tollrajz-sorozatot is hiánytalanul ki fogjuk állítani, s természetesen nem maradhat el az a néhány köz-és magángyűjteményben őrzött Petőfiillusztráció sem, melyeket Zichy az 1884-es Petőfi-díszkiadás számára készített. Zichyre ebben a korszakában leginkább a neves francia festő és illusztrátor, Gustave Dóré gyakorolt hatást, akit a hetvenes években már személyesen is ismert. A kiállítás így eddig sosem látott teljességben fogja bemutatni Zichy Mihály festői és grafikusi munkásságát. Mindenki által ismert illusztrációi miatt a művész egyike a legnépszerűbb 19. századi mestereinknek, neve minden bizonnyal vonzani fogja a kultúra iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsító hazai közönséget. A jelentős mennyiségű és különleges minőségű oroszországi anyag a kiállítás csúcspontja lesz. A kiállítást rendezte: Róka Enikő. A 2008-as esztendőt a magyar kulturális kormányzat a „Magyar reneszánsz évének" nyilvánította. Mátyás király koronázásának 550. évfordulóját történeti és művészeti kiállítások, valamint kulturális rendezvények teszik emlékezetessé. Az Iparművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár a „4x a Reneszánszról" című közös kiállítással kapcsolódik az emlékév rendezvényeihez. Az alábbiakban a négy intézmény tervezett kiállításairól szóló írásokat tesszük közzé. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM 2008. március 25 - 2008. június 30. Beatrix hozománya Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara A kiállítás a Mátyás- illetve Jagelló-kori művészet itáliai és készítési körülményeinek alapos vizsgálata. A célkitűzésnek megfelelően a kiállítás meghatározza és bemutatja azokat a városokat és műhelyeket, ahonnan az export majolikák Magyarországra érkeztek. A korai, kísérletező időszak emlékei mellett a kiállítás teljességre törekedve bemutatja az itáliai majolikaművészet magyarországi emlékeit, és általában a majolikaművészet hatását az Alpoktól északra. A kiállítás kitér a majolikaművészet kiterjedésének korszakára is a 16. század első évtizedeiben. A hazai 196
