Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9-10. szám
m^fúzEUMi JfiKimtim Az eredeti Lázár-térkép és a köré épített kiállítás 2007. augusztus 17-20-ig tekinthettük meg a Mesterségek Ünnepe alatt, a Budavári Palota F épületében. A fejlett dokumentumkezelési megoldásokat nyújtó Xerox Magyarország Kft. az innováció és a technológiai fejlesztés mellett a kulturális örökség ápolásának is elkötelezettje. A vállalat nem első ízben járul hozzá az Országos Széchenyi Könyvtár tárlataihoz: Az idei év folyamán az „Egy nyomdaműhely titkaiból - 125 éves a gyomai Kner Nyomda" és a „Festetics-kódex” , című kiállítások sikerei után a Xerox a Lázár-térkép nyilvánosságnak történő bemutatásán kívül támogatást nyújt a hamarosan sorra kerülő „Árpád-házi szentjeink képeken - Szent Erzsébet" című tárlat megvalósulásához is. NAGYBAJOM A Sárközy István Helytörténeti Múzeum fejlődése fél évtized alatt A Múzeumi Hírlevél 2002. októberi számában megjelent egy rövid ismertetés Somogy megye egy kis múzeumáról. Örömmel szólhatunk a napjainkig történt változásokról. A kiállítási helységek száma növekedett, melyre a múzeum kiállítási anyagának örvendetes gyarapodása miatt volt szükség. Városunk 2004-ben elhunyt festőművészének, Tibol Lászlónak főképpen akvarellekből, álló képeiből rendezhettünk állandó kiállítást. Ugyanitt kapott helyet egy tárlóban iskolánk tanárnőjének, gyöngyékszerekből álló kollekciója. 2006 nyarán Svájcban élő - Nagybajomból elszármazott - vitéz Bozsoki János nagylelkű adományaként, 350 kötet könyvvel megvetettük saját könyvtárunk alapjait. A kötetek száma egy év alatt különféle felajánlásokból 700-ra szaporodott és a közelmúltban kapott értesítés szerint további 100 kötetre számíthatunk Svájcból. A múzeum névadója, Sárközy István, magas műveltségén túl, gazdag könyvtáráról volt ismert. E könyvtár legértékesebb darabjait a csurgói gimnáziumnak adományozta. A rendkívül értékes könyveket az intézmény ma is féltve őrzi. Átvészelték a II. világháborút, nem úgy, mint az itt maradt -még mindig jelentős könyv és kézirat anyag. A háború után mindössze 10-20 kötetet sikerült megmenteni, visszaszerezni az egykori könyvtárból. Ezek kora inkább a 18-19. századra tehetők. A múzeum jelenleg a hajdani kúria felét foglalja el. A másik fele magántulajdon és berendezése a 18-19. századot idézi. E lakrész is tartalmaz egy kisebb könyvtárat, mely értékében ugyan nem hasonlítható Sárközy Istvánéhoz, de számos olyan, részben eredeti, részben reprint kötetet tartalmaz, melyek ritkaság számba mennek. A múzeum az említett magánkönyvtárral igyekszik a kornak megfelelően azt a feladatot betölteni, amit Sárközy István tűzött ki maga elé: a közművelődés szolgálatát. Ennek pár év alatt már megmutatkoztak az eredményei. A kaposvári egyetem, főiskola hallgatóinak már több diplomamunkája, szakdolgozata készült a múzeum segítségével. Az elmúlt évek a kiállítótermek berendezésén is hoztak változást. Többek között, pl. szinte a végpusztulástól sikerült megmenteni a Nagybajom-Somogysárd-i római katolikus egyház ún. „vegyes anyakönyvét", melynek legelső bejegyzése 1740-ben kelt. Magán adományból kaptuk meg az egykori Sárközy uradalom kovácsműhelyének teljes szerszámkészletét. Ezen kívül számos kisebb-nagyobb tárgy, pl. egy 1763-ból származó álló óra, intarziás játékasztal, egy biedermeier és egy klasszicista kerek kályha, könyvespolc-rendszer ás még számos tárgy gazdagította gyűj teményünket. A kúria parkja a háború előtt több hektáron terült el. A Földreform során a „Földigénylő Bizottság” mint „védett közpark”-ot vette igénybe. A szépen gondozott, ritka fákban, növényekben gazdag terület az évek során felparcellázták. Mára mindegy fél hektár maradt az épülethez. Célunk, hogy a meglévő kis kertet valódi parkká fejlesszük, s ha Isten is úgy akarja, idővel egy kis botanikus kertet alakíthassunk ki. De ez már a jövő nemzedék feladata lesz. Deák Varga József 171
