Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél,® Kiállítási installációk, tarlók, PLEXI MKI PLEXI - a plexi termékek gyártója 1031 Budapest, Aranyos u. 16. Tel.: (36-1) 340-3704, Fax: (36-1) 236-0624 E-mail: info@mkiplexi.hu www.mkiplexi.hu 2007. május 22-én Budapesten, a Heltai Gáspár Unitárius Könyvesboltban Keimen Miklós lelkész bemutatta a magyarság eredetének nyelvészeti kérdései című kötetet, amely a tavaly decemberben megtartott nemzetközi Bálint Gábor emlékkonferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A kötet fő érdeme, hogy felhívja a figyelmet Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) székely származású nyelvész, keletkutató feledésbe merült munkásságára. A harminc nyelven beszélő tudós a magyar nyelv eredetével foglalkozott, és az akadémia felkérésére utazott keletre, hogy a mongol és a mandzsu nyelvet, valamint az ott élő népek szokásait tanulmányozza. Bálint a korábbi gyakorlattól eltérően korszerű nyelvészeti és néprajzi gyűjtési módot alkalmazott: és elsősorban nem az irodalmi, hanem a köznyelvet jegyezte fel. Jegyzeteiben olyan pontosan adta vissza az adott nyelv akkori hangzását, hogy ezek a kalmük és a tatár nyelvek páratlan 19. századi emlékeinek számítanak. Míg akkoriban is a történeti források tanulmányozása helyett a szakirodalomra helyezték a hangsúlyt, addig Bálint eredeti antik forrásokat fordította le, és azok alapján újraértelmezte a magyar honfoglalást és előzményeit. A hunokkal kapcsolatos kutatásának helyességét a mai nemzetközi régészeti és történeti kutatások igazolják. Bálint Gábor tudományos pályáját az törte ketté, hogy összeütközésbe került Budenz Józsefiéi, aki szintén turkológiával és mongolisztikával kívánt foglalkozni, ezért a német származású tudós befolyása révén megakadályozta, hogy a székely tudós tanszéket alapítson Budapesten. Bálint elkeseredésében elhagyta az országot és az Oszmán birodalomban kapott megbízatást. Az 1880-as évek végén már az Athéni Egyetemen tanított, majd hazahívták,és 1892-1912. között Kolozsvárott vezette az urál-altaji tanszéket. Nyugdíjba vonulása után nevét gyorsan elfeledték, és csak az 1990-es évektől az erdélyi értelmiségek, tudományos kutatók elevenítették fel kutatásait. dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista a kötet szerkesztője /'"Ч ' \í Nemzetközi kapcsolatok Nyolcvan éves a római magyar akadémia Ünnepség a fejújított palotában Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter június 6-án Rómában fölavatta a Római Magyar Akadémia felújított épületét. A Római Magyar Akadémia éppen nyolcvan esztendeje, 1927 óta működik az olasz fővárosban. Székhelye, a Falconieripalota, a magyar állam legértékesebb külföldi ingatlana. Június 7-én, megnyitották a „Magyar örökség egy építész és egy szobrászrestaurátor keze munkája nyomán" című kiállítást. A magyarországi Műemlékek Nemzeti Gondnokságának átfogó tablótárlata nemcsak a hazai műemlékeket mutatja be, de a műemlékvédelmi munkát, helyreállításuk elveit és gyakorlatát is. Ugyancsak június 7-én a Római Magyar Akadémián nyílt meg a „Négy festőnő’' (Ország Lili, Kohner Ida, Alessandra Giovannoni, Mózes Katalin) című kiállítás is. Június 8-án, Hiller István találkozott Walter Veltronival, Róma polgármesterével, akinek Pro Cultura Hungarica kitüntetést adott át, ezt követően az olasz kulturális minisztérium főtitkára, Giuseppe Proietti fölavatta a 80 éves Római Magyar Akadémia felújítását méltató emléktáblát. A New York-i Magyar Kulturális Évad - 2009 A New York-i Magyar Kulturális Intézet 2001-ben alakult, és 2005-ben költözött végleges helyére, New York nevezetes kerületébe, a SOHO-ba. 134
