Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
m^úzEUMi Hírlevél j© Irodalmi Múzeum 2006-os Lesznai Anna emlékkiállítása 2007. januári berlini vendégszereplése után, júniustól őszig a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban látható majd. A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926-1951. Szerk.: Bodonyi Emőke és Tóth Antal Kiad.: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2007. 255 p. ill. (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4.) Több éves feldolgozás után végre napvilágot látott az a kiadvány, amely az 1926-tól működő Szentendrei Művésztelep, és az 1928- ban alapított Szentendrei Festők Társaságának dokumentumait és iratait teszi közzé. Az irat együttes meglétére már 1981-ben felhívta a figyelmet Horváth M. Ferenc, a Váci Levéltár igazgatója. A dokumentumanyag keletkezéséről, sorsáról, a feldolgozás menetéről Tóth Antal előszava ad rövid betekintést. Az iratok közül a Szentendrei Festők Társaságának köz- és taggyűlési jegyzőkönyveit Schleininger Tamás, a másik nagyobb egységet, az ún. általános iratokat (hivatalos levelek, beadványok stb.) Sümegi György adja közre mindkét szerző esetében egy-egy bevezető tanulmánnyal. A kötetben még két további, korábban megjelent feldolgozás is megjelenik: Chikán Bálint a szentendrei Ferenczy Múzeum Adattárában fellelhető, a művésztelep életéhez kapcsolódó iratokat, leveleket és fotókat elemzi, Mazányi Judit pedig egy 1932-ben, feltehetően Rózsa Miklós tollából származó Memorandum a Szentendrei Művésztelep reorganizációja tárgyában c. iratot ismerteti. A forrásértékű szöveges részt gazdag illusztrációs anyag egészíti ki. A kötet legvégén a könnyebb áttekinthetőség céljából időrendi sorrendben a jegyzőkönyvek és az általános iratok együttes felsorolása szerepel. így utaztunk anno Összeállította és szerkesztette: Rappai Zsuzsa. Kiad.: Kossuth K., Bp., 2007. 214 p. ill. „Örökké futunk, rohanunk. A 21. század emberének élete erről szól. Rekordokról, sebességről, elsuhanó élményekről. Jólesik azonban néha megállni, szemlélődni, kicsit elgondolkodni. Miképp éltek közvetlen elődeink, milyenek voltak hétköznapjaink és ünnepeink? Hogyan közlekedtek, hogyan fürdőztek, vagy hogyan étkeztek? Nekünk még meséltek személyes élményeik alapján nagyszüleink, szüléink, de mit fogunk tudni, mondani erről mi a gyerekeinknek? Mitől válhat számukra is vonzóvá az a világ, ami után még sokszor nosztalgiát érzünk. Az egykori boldognak nevezett, békés időszak iránt. Amikor még mindennek meg volt a helye és az ideje, amikor az emberek még ráértek olyan dolgokra, amitől az élet más, szebb lesz. Emiatt gondoltuk, hogy életmódsorozatot indítunk erről a korról. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ne csak sóvárgást ébresszünk e szépnek tudott egykori világ iránt, de meg is mutassuk azt mindenkinek, aki csak a történelemkönyvből ismeri.” Ezek a mondatok olvashatók a Közlekedési Múzeumban bemutatott kötetről, melynek szerzői között ott találjuk a múzeum szakembereit. Az illusztrációk forrása is elsősorban a Közlekedési Múzeum volt, de más múzeumok, magánszemélyek is hozzájárultak a könyv pazar kiállításához. Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században Szerk.: Viga Gyula. Kiad.: Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2007. 261 p. ill. A népművészet, a népi tárgyak művészete, a népi iparművész, a kézművesipar, az üvegművesség, az üvegművészet, a forma - a felhasznált anyagismeret - és a funkció zárt rendszerének kultúrtörténetébe enged betekintést ez a jelentős vállalkozás. Fel nem tárt, vagy hiányosan értelmezett izgalmas területet jár körbe ez a tiszta szerkezetű, szép magyar nyelven írt összegzés. A mű szintetizál, és a tudományos összehasonlító elemzés módszertanának iskolapéldája. Olyan alapmű, mely példája és gyökere lehet a Kárpát-medence összetett etnikai, történeti, ipartörténeti viszonyainak, régóta hiányzó feldolgozásának. Alapmű, mely támaszkodik ennek a földrajzi egységnek különböző gyűjteményeire és a korábbi szekularizált feldolgozásokra. Jelentősége túlmutat a vállalt feladaton, mert szerkezete, feldolgozásmódja, az együttműködés megszervezése példaértékű és követhető. Műemlékek, múzeumok mindenkinek? Szerk.: Deme Péter. Kiad.: KultúrPont Iroda, Bp., 2007. 222 p. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága az általa kezdeményezett kutatásokat bemutató sorozat negyedik kötetében két kulturális örökséggel kapcsolatos tanulmányt jelentetett meg. Az elmúlt években kezdett kibontakozni az a civil mozgalom, amely Belső- Erzsébetváros (közkeletű nevén: régi pesti zsidónegyed) ügyében emeli fel szavát az épített örökség értékei közé tartozó épületek tervezett és megkezdett lebontása ellen. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetése ugyancsak fontosnak tartja a túlzott fejlesztési tervek megvalósulásával szembeni hatékonyabb fellépést, de kíváncsi volt a helyi lakosság műemlékvédelemről alkotott véleményére is, ezért örömmel vette, hogy az NKA Műemléki és Régészeti Szakkollégiuma támogatásával megvalósított ebben a témában egy közvéleménykutatást. Az ezredforduló óta a múzeumok világában egyre nagyobb igény mutatkozik a látogatóbarát szolgáltatások fejlesztésére. Az NKA Múzeumi Szakkollégiuma ennek az átalakulási folyamatnak a minél eredményesebb megvalósításához készítette a kötet második részében megjelent tanulmányt. 109
