Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
©í^úzeumi Hírlevél Tükör Kedves Olvasóink! Gyorsan változó világunkban a sokunk által szeretett és fontosnak tartott Múzeumi Hírlevél sorsa bizonytalanná vált. A szerkesztők és a szerkesztőbizottsági tagok egyaránt törekednek arra, hogy a lap továbbra is ebben a formában fennmaradhasson. Úgy érezzük, hogy a Múzeumi Hírlevélre szükség van, hiszen eddig is önzetlenül, a szakmai szempontok figyelembevételével dolgoztunk együtt a múzeumokkal. Az alább közölt írások tájékoztatnak jelenlegi helyzetünkről. A jó szándékban nincs hiány sem a múzeumok, sem pedig a szerkesztőség részéről, ezért reméljük, kedvező döntés születik a lap pénzügyi helyzetét illetően. Sárközy Gabriella és Fehér Ágnes szerkesztők CÍMLAPKÉPÜNK Bacchus diadala Abraham 1. Dretwett, Augsburg, 1660-1665 között. Aranyozott ezüst, trébelt, öntött, cizellált; faragott elefántcsont figurákkal, ékkövekkel, gyöngyökkel és beágyazott zománccal díszített. Fotó: Kolozs Ágnes „Bacchus nélkül, midőn ha fogytán a bor, ám kihűl Venus." A klaszszikus antik szerző, Terentius egyik művéből származik e fenti- nem szó szerinti - idézet, amely a barokk kor közkedvelt epigrammáinak egyike lett. Ily módon hatással volt jó néhány 17. századi iparművészeti alkotás megformálására is, amint azt- egyebek között - e pompás asztaldísz figurái is bizonyítják. A boroshordón ülő, gyermekként ábrázolt, pufók Bacchus esetlen bája sajátos kontrasztban áll a fázós-szemérmes testtartásban megjelenített, ruhátlan Venus megejtő, sugárzó szépségével. A további két puttófigura és a sárkányalakot idéző díszhintó a maga szemet gyönyörködtető ékköveivel és zománcdíszítményeivel rafináltan kifinomult alkotássá, a barokk kori főúri ünnepségek jellegzetes kellékévé teszi e ritka, különleges darabot. A műtárgy elkészítésére minden bizonnyal gróf Nádasdy Ferenc (1623-1671) adott megbízást, aki a nagy hírű augsburgi ötvöst, Abraham Drentwettet sűrűn foglalkoztatta az 1660-as években. 1670 őszéig a műtárgy a Nádasdyak sárvári kincstárát gazdagította. E kincstár anyagát akkor - a magyar uralkodó, I. Lipót rendeletére - lefoglalták, Bécsbe szállították és a Habsburgok Schatzamammerének gyűjteményébe sorolták. Mintegy húsz évvel később a pompás ötvösmű ismét gazdát cserélt. I. Lipót adományaként az akkori nádor, Esterházy Pál herceg tulajdonába került. A fraknói kincstár anyagában elsőként az 1693. évi latin nyelvű inventárium említi. Értesítés: A megváltozott körülmények miatt, a Múzeumi Hírlevél előfizetői számára a 2007. évben megjelenő számokat térítés nélkül küldjük. MÚZEUMI HÍRLEVÉL 2007. JANUÁR-FEBRUÁR Kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum, a NKA Múzeumi Szakmai Kollégiuménak támogatásával Lapzárta: 2007. február 12. Felelős kiadó: Dr. Kovács Tibor Felelős szerkesztők: Sárközy Gabriella és Fehér Ágnes Szerkesztőbizottság: Szikossy Ferenc (elnök), B. Kiss Zsuzsa, Bajkay Éva, Bodó Sándor, Káldy Mária, Miszné Korenchy Anikó, Nagy László, T. Biró Katalin, Vásárhelyi Tamás nka Nemzeti Kulturális Alap A szerkesztőség címe: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. Postacím: 1370 Budapest, Pf. 364. Tel.: 338-2122, Fax: 327-7794 E-mail: muzeumihirlevel@yahoo.com HU-ISSN 1217-8209 Megjelent: 1350 példányban, 3,5 (A/5) ív terjedelemben Tördelés: Kaposvári Franciska. Készült a Mester Nyomdában. A folyóiratban megjelenő írások a szerzők véleményét tükrözik, amely nem szükségképpen egyezik a szerkesztők nézeteivel. A Hírlevélben közölt képek az adott múzeumból és a szerzőktől származnak. Internet: www.mnm.hu
