Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
m^fúzEUMi Jhiiivtim oltóság munkája, az 1956-os események, a magyar ipar tűzoltószerei, a vegyi-, gáz-, és olajkút tüzek elleni küzdelem, a híradás, a tűzjelzés emlékei, a napjainkban használt tűzoltó felszerelések, gépjárművek, stb. a legfőbb csomópontjai ennek a gyűjteménynek. Az állandó kiállításon látottakat a tűzoltó érem-, és sisak-, valamint a sugárcsövek és a vízzeloltás fejlődéstörténete kiállítás teszi még gazdagabbá. Az impulzus tűzoltás elmélete, és eszközeinek a kifejlesztése - Szó'cs István vegyipari gépészmérnök találmánya - bizonyítja a magyar szakemberek alkotó tevékenységét. Dr. Hadnagy Imre József A Tűzoltó Múzeum 50 éves jubileumi évkönyve Megjelent az alapítás 50. évfordulója alkalmából. Kiadó: Tűzoltó Múzeum, Budapest 2005. 80 p. ill. Szerkesztette: Réti Rezső oki. gépész- és építészmérnök A Tűzoltó Múzeum 2005-ben ünnepelte megalapításának 50. évfordulóját. A jeles ünnep jó alkalom volt arra, hogy az elmúlt időszak eseményei, történései, a múzeumi munka megelevenedjen. Ezt szolgálta az ünnepi megemlékezés és a hozzá kapcsolódó időszakos kiállítás megnyitása. A Múzeum félévszázados munkáját villantják fel az évkönyvben található írásművek, amelyek az eredmények, a sikerek mellett a gondokról is szólnak. Ebben a jelentős időszakban a múzeum gyűjteményébe nagy mennyiségű - elsősorban magyarországi - írásos és tárgyi tűzoltóemlék került. A gyűjtemény-együttes legjelentősebb „darabjainak” a felhasználásával ismerteti meg a látogatókat - a többször megújított - állandó kiállításon a tűzvédelem fejlődéstörténetével, a tűz elleni több évezredes harccal; a tűzrendészet, a tűzoltószerek fejlődésével; a tűzoltók életével, munkájával, kulturális tevékenységével, mindennapi küzdelmével. A jubileumi évkönyvben helyt kapott Minárovics Jánosnak - az alapító igazgatónak két írásműve. Az elsőben a szerző a múzeumalapítást, a tűzoltó emlékek gyűjtését és megőrzését nagyon fontosnak tartva utal arra, hogy a kortörténeti emlékek - országos szinten szabályozott - megmentése már korábban is törvényi keretet kaphatott volna. Az első adat a tűzoltó emlékek gyűjtéséről 1813-ból van, de csaknem másfél évszázad telt el az országos Tűzoltó Múzeum megalapításáig. A tűzoltószervezetek, a tűzoltószer-gyárak - saját kezdeményezésre - több helyen létrehoztak tanszergyűjteményt, házi múzeumot, könyvtárat, melynek őrzését és állományának gyarapítását alapszabályzatban írták elő. A fordulat az 1954 évi 4-es törvénnyel következett be, mert ettől kezdve a műszaki emlékek védelme és megőrzése állami feladat lett. Az egykori igazgató (ma az intézmény muzeológusa) szól a múzeumalapítás számos nehézségéről, az elhelyezés körüli anomáliákról, az anyagi háttér biztosításának körülményeiről, az állandó kiállítás előkészítésének gondjairól. Az előkészítő munka nagy eredményének tartja az állandó-kiállítás megnyitását. Elismeréssel szól az időszakos és vándorkiállítások színvonalas szervezéséről, a 25 éves jubileumi rendezvény megtartásáról, a filiálék megnyitásáról, a korszerűsítésről, az aquicumi víziorgona rekonstruálásáról, számtalan írásmű megszületéséről, a közönségkapcsolat ápolásáról, stb., amelyek mind-mind fontos részei voltak - és maradnak - egy jól működő múzeum mindennapi munkájának. Mindezeket gazdag képanyaggal tárja az olvasó elé. Az intézmény alapító igazgatójának másik írása a tűzoltó-technikatörténeti értékek megóvását tárgyalja. A régi tűzoltószerek megmentésének, restaurálásának szükségességét hangsúlyozva több példával bizonyítja, hogy az ügyet felkarolok munkája nem hiábavaló. Azt azonban sajnálattal jegyzi meg, hogy a Tűzoltó Múzeum kiállítótér hiányában a restaurált, megmentett „értékeket” (tűzoltószereket) raktározni kénytelen. Az évkönyv további írásai a Múzeum életéről, gondjairól, eredményeiről, munkájáról szólnak. Réti Rezső az intézmény elhelyezésének félévszázados gondjait eleveníti fel. Képekkel szemléltetve villantja fel a terveket, a működés jobb feltételeit biztosító megoldásokat. Sajnálattal teszi szóvá, hogy az elképzelések megvalósításához eddig pénzügyi fedezet nem volt, vagy azok megvonása miatt sorra meghiúsultak. Építészmérnökként egy - a jelenleg otthont adó épületrész jelentős átalakításával, kibővítésével a múzeumi funkciók teljesítésének a mostaninál jobb feltételeit teremtené meg. írását a belátható jövőt illetően nem egészen optimista hangvétellel fejezi be. Dr. Hadnagy Imre József a Tűzoltó Múzeum tudományos munkájáról fejti ki gondolatait. A tanulmány bevezető részében a múzeumi munka területeit áttekintve a jelenlegi helyzet bemutatása mellett az eredményekről, de a meglévő gondokról is szól. A tudományos munka lényegét, szükségességét, 53
