Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
©к JÍÚZEUMI J^ÍRLEVÉL^Ö) ját magát ábrázolja munka közben, vagy felmutatja egy már elkészült, fontosnak tartott alkotását. A művész és modell téma eltérő felfogását többek között Rembrandt és Picasso képviseli. A kiállítás utolsó része a műteremből kikerülő kép sorsával, a művész és közönség viszonyával foglalkozik. A képek utcai árusításának szokását 17. századi itáliai rajzokon és metszeteken figyelhetjük meg. A 18. századi műkereskedelem világába Watteau utolsó festményének- Gersaint műkereskedő cégérének - metszetváltozata enged bepillantást. A Szépművészeti Múzeum története szempontjából különösen fontos Háry Gyula akvarell-sorozata, amely az Esterházy Képtár festményeinek az elrendezését mutatja 1865-1904 között, a múzeum felépülése előtt a Tudományos Akadémia Képtárában A műalkotások befogadásának nehézségét talán senki sem ábrázolta több humorral, mint Honoré Daumier, kinek litográfiáiból különösen gazdag anyag szerepel a kiállításon. Ornamentika - ornamentika - ornamentika Három kiállítás az Ernst Múzeumban 2006. február 19-ig A modern művészetet sokszor azonosítják a dísztelen funkcionalizmussal. Holott kezdeteitől fogva- a mérnöképítészet gyönyörű, „csipkés” vasszerkezeteitől a historizáló, ám új technológiákkal készült épületek színes burkolatán vagy sgraffittóin, a szecesszió képzőművészetének, tárgykultúrájának és építészetének természeti, népművészetből származó és geometrikus formaelemein keresztül a 20. századon végig - napjainkig az úgynevezett vizuális művészetek telis tele vannak fantáziadús ornamentikával, bizonyítván az ember múlhatatlan, talán elemi igényét az életkedv kinyilvánítására, a mesterséges környezet élettel telítésére. A modern művészetről alkotott fogalmunk megújítása, kiteljesítése az Ernst Múzeum három egyidejű kiállításának célja, melyekkel ugyanakkor három „életmű” előtt is tisztelgünk, Budapesten első ízben. Az Építészet és ornamentika - Medgyaszay István című kiállítás a modern magyar építészet kiemelkedő alkotójának állít emléket. Otto Wagner mesteriskolájából, a bécsi szecesszió formavilágából kinőve Medgyaszay a paraszti építészet díszítőmotívumait tanulmányozta a XX. század elején. Előbb épületeinek faszerkezetein, majd téglaelemein, vasbeton konstrukcióin és ugyancsak a Zsolnay gyárban kivitelezett kerámiadíszein jelent meg a monumentális épületformákat varázslatosan könnyűvé változtató, népművészeti eredetű ornamentika, mellyel a modern építészet mindenkor funkcionális, de - talán Béccsel is opponáló - sajátos változatát teremtette meg. A kiállításon - tanulmányrajzain kívül - terveit, ornamentális rajzait és épületeinek fotóit láthatjuk. A Gödöllőn élő, marosvásárhelyi kárpittervező, Bódis Erzsébet kortársi, még lezáratlan életműve a XX. századi magyar textilművészet szerves része. Színgazdag tervein és szőnyegein a népi textilművészet hagyományaiból önálló, a természetből ellesett motívumokból építkező képi világ bontakozik ki. Keserű Katalin Szakrális terek - Modern finn templomépítészet Budapest Kiállítóterem (1056 Budapest, Szabad sajtó út 5.) A kiállítás bemutatását a Finn Nagykövetség tette lehetővé. Megtekinthető 2006. február 19-ig. A modern finn templomépítészet egyedülálló jelenség. Akár mennyiségét, akár minőségét tekintve nehéz párját találni másutt a világban. A második világháborút követően Finnországban rendkívül élénk volt a templomépítés, ráadásul a modern templomok jó része építészeti pályázatok eredménye, így koruk építészetének legjavát képviselik. A neves építészeken kívül a templomok berendezésében, a világítás, a templomi textíliák és tárgyak tervezésében számos jeles finn művész és tervező működött közre. A mintegy kétszáz - háború után épült - templom közül a Szakrális terek című kiállítás tizenkét épületet mutat be, amelyek különböző évtizedeket, más-más jellegű templom- és kápolnaépületeket képviselnek. A Finn Építészeti Múzeum által készített kiállításon Jari Jetsonen fotóművész fényképein kívül rajzok és makettek is láthatók. A Szakrális terek című kiállítás az állam, az egyház és az építészet között is kapcsolatot teremt: Finnországban az egyház, mint intézmény és az állam viszonya rendkívül közeli, a finnek több mint 80 százaléka az evangélikus egyház tagja. A másik államegyháznak, az ortodox egyháznak különösen az ország keleti részeiben erős a hatása. Az evangélikus egyház istentiszteletein az igehirdetés és igehallgatás áll a középpontban. A templom tere az oltár és a szószék felé fordul. A temetőkápolnákban 44
