Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
©í^úzeumi Hírlevél J© 2006. október 5-én nyílt múzeumunkban a Művészgenerációk - a Györgyi-Giergl család három évszázada című, már most érzékelhetően sok látogatót vonzó időszaki kiállítás. A hozzá kapcsolódó számos program közül emeljük ki a „Fókuszban a család" őszi-téli rendezvénysorozat egyik eseményét. 2006. december 2-án Családi Estet rendeztünk gyerekeknek és a felnőtteknek. A kicsiket nemcsak a Télapó fogadta, hanem sok érdekesség: koncert és táncház, kézműves foglalkozások, táncrendet és legyezőt lehetett készíteni, de kártyafestés, papírbabák öltöztetése korhű ruhákba és a gyerekek - meg a vállalkozó kedvű felnőttek is -, XIX. századi viseleteket próbálhattak fel, s készülhetett a családi fénykép. A felnőtt látogatóknak szakvezetésen mutatta be a kiállítást Györgyi Erzsébet néprajzkutató, a kiállítás főrendezője, a család leszármazottja, valamint dr. Basics Beatrix a BTM főigazgató-helyettese, művészettörténész, a kiállításnak szintén főrendezője. A programokról felvilágosítást adunk a 487-8854-es, és a 487-8871-es telefonszámokon, az érdeklődők tájékozódhatnak a múzeumi honlap alapján is www.btm.hu Mindenkit szeretettel várunk! g.m. LISSZABON Felnőttoktatás a múzeumokban - összefoglaló egy Grundtvig-kurzus kapcsán 2006 júniusa Pásztor Andrea, a pécsi Janus Pannonius Múzeum történész-muzeológusa és Miszné Korenchy Anikó, a Múzeumok és Látogatók Alapítvány kuratóriumának elnöke ösztöndíjasként részt vettek az „Élethosszig tartó tanulás az európai múzeumokban" című Grundtvig-kurzuson. MKA: A felnőttek oktatásában igen hatékony módszernek találom a kosztümös vezetéseket a múzeumokban, hiszen segítenek kontextusba helyezni egy-egy tárgyat vagy épületet. Amíg nem láttam a megnyitón a korabeli táncot, fogalmam sem volt, hogy az a Víztározó, amelyben modern kiállításokat és az említett fogadást is rendezték, milyen régi, és nem is jelentett mást, csak egy hangulatos, de rendhagyó teret. Amikor azonban a tánccal belehelyezték egy történelmi korszakba, már elgondolkoztam a 18. századi szociális helyzeten, egy-egy víztározó jelentőségén, az emberek életszínvonalán és egészségügyi viszonyain. PA: A kosztümös vezetések ötlete nekem is tetszik, hiszen az életmódot egy adott korszak embereivel lehet a legelevenebben felidézni. Arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy a megjelenítés hiteles legyen. Ha például a múzeumpedagógus egyes szám első személyben mutat be egy kiállítást vagy enteriőrt, nagyon jó színésznek, nagyon felkészültnek kell lennie, hogy minden kérdésre a legnagyobb természetességgel tudjon válaszolni. A tánc nagyon jó ötlet, mert éppen a verbalitást küszöböli ki, amivel könnyen lehet bakizni, és ezzel a kontextusba helyezés sikerességét is kockáztathatjuk. MKA: Délelőtt a legjobban elgondolkodtatott Massimo Negri, kicsit filozofikus húrokat pengető prezentációja, amely jól összefoglalta a modern múzeumi trendeket, vetített képekkel mutatta be a különböző országok múzeumainak hívogató/ tanulásra buzdító vagy kevésbé hívogató részleteit. Fontos - a muzeológusok átgondolására méltó - kérdéseket feszegetett, mint pl. a modern technika helyes használata, a politikai korrektség eltalálása; az élmény vagy az információ hangsúlyozása; a különböző interpretációs / bemutatási-értelmezési stílusok használata. PA: Massimo Negri „diavetítéssel egybekötött kiállítási kalandtúrája” nagyon tanulságos volt. Egy-egy témára - a múzeumi fogadótér belsőépítészeti megoldásai, installációk elrendezése, feliratozás -, követendő, avagy éppen kevésbé sikerült példákat gyűjtött össze, így rendkívül szemléletesen mutatta be, milyen sokféle buktató rejlik a kiállítás-tervezésben és kivitelezésben. Jól rávilágított arra is, hogy egy kiállítás a kurátor, a múzeumpedagógus és a kivitelező csapatmunkájának eredményeként jöhet csak létre. A délelőttnél maradva, én elevenen emlékszem Kirsten Gibbs előadására, aki múzeumpedagógiai projektek generálását, kivitelezését, értékelését mutatta be egy mátrixon. A kurzus fon-370
