Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
(SI^úzeumi Hírlevél Köszönjük az együttműködést a felsorolt intézményeknek! Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, Budapest Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltára, a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Magyar Távközlési Iroda, a Magyar Televízió, a Magyar Országos Levéltár, az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára vezetőségének és munkatársainak, továbbá Sinkovitsné Gombos Katalin színművésznek, Darvas Iván színművésznek, Bessenyeim dr. Élthes Eszternek, Mensáros Péternek, Mohos Mártának, Kis Józsefnek, Standeisky Évának, Gebauer Gergőnek. A kiállítás anyagát gyűjtötte és összeállította, látványterv: Czékmány Anna és Kulcsár Viktória Prezentáció tervezése, kivitelezése: Gebauer Gergő', Coprint Kft. www.oszmi.hu Új időszaki kiállítások BUDAPEST A Nemzeti Ereklye kiállítás-sorozat újabb darabja látható az Országos Széchényi Könyvtárban Budai Krónika - Chronica Hungarorum - az első Magyarországon nyomtatott könyv Helyszín: Nemzeti Ereklye kiállítótér Látható: 2007. január 5-ig, keddtől szombatig 10-18 óra között, vasárnap és hétfőn zárva. Az első Magyarországon nyomtatott könyv Hess András budai műhelyében látott napvilágot 1473-ban. Gutenberg 42 soros Bibliájának elkészülte után mintegy két évtizeddel a nyomdászat ilyen korai (bár nem hosszú életű) magyarországi megjelenése figyelemreméltó eseménynek számít. Hess kiadványát csak a német nyelvterületen, Itáliában, Franciaországban és Németalföldön készült nyomtatványok előzték meg. Hess 1471-ben érkezhetett hazánkba, és 1472 nyarán kezdhette meg a Budai Krónika néven is ismert mű elkészítését. A munka tíz hónapig tartott. Hess nyomdászati ismereteket és öntött betűket hozott magával. Papírt valószínűleg Vitéz János prímás támogatásával szerzett a Velencei Köztársaság területéről. A berendezést nyilván helyi iparosok segítségével állította össze, és a szedést maga végezhette. Valószínűleg egyszemélyes műhellyel rendelkezhetett. Hess András Vitéz János prímás, királyi kancellár bíztatására érkezhetett Magyarországra. A megbízást Kárai László alkancellár adta át a Rómában tartózkodó nyomdásznak 1470- 1471 fordulóján. Vitéz János, a magyarországi humanizmus első kiemelkedő alakja nagy könyvbarát volt, tudós hozzáértéssel javítgatta a kódexek hibás szövegeit. A nyomtatott könyv megjelenése ugrásszerű változást jelentett a kézzel másolt kódexekhez képest, ezért az esztergomi érsek nagy örömmel fogadhatta a szövegtöbbszörözés új lehetőségét. Az is elképzelhető, hogy az általa alapított (bár rövid ideig működő) pozsonyi egyetem oktatási céljainak támogatására is szándékozott Budán nyomdát alapítani. A Mátyás és Vitéz között kirobbant ellentét következtében Hess viszont állandó mecénás nélkül maradt, és működése az állandó nyomdát ekkor még nem igénylő, szűk humanista műveltségű réteg körében kérészéletűnek bizonyult. Ezek fényében az is érthetővé válik, hogy a krónika ajánlása nem a kegyvesztett és 1472-ben meghalt Vitézhez, hanem Káraihoz szól. A Magyarok Krónikája (Chronica Hungarorum) több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. Első része egy XIV. századi krónikakompozíció, amely a hun történetet is magába foglalva a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig, egész pontosan 1334-ig tárgyalta. Ennek a kompozíciónak a szövege több, egymással rokonságot mutató XIV-XV. századi kódexben maradt fenn, ezt a nyomtatott kiadvány alapján Budai Krónika-családnak nevezzük. (A kompozíció Nagy Lajos alatt létrejött bővebb változata a Képes Krónika-család). A Budai Krónika második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, az 1335-1342. között korszak eseményeit, a király temetésének leírását tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között (1342-1382.) A negyedik egység az 1382-1468 közötti időszak (Nagy Lajos halála és Hunyadi Mátyás moldvai hadjárata között eltelt évek) uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti. A nyomtatvány fejezet címeit Hess sorkihagyással különítette el. A később kézzel befestendő iniciálék számára üresen hagyta a kezdőbetűket. A krónikát címlap nélkül nyomtatták, ez ősnyomtatványok (tehát XV. században készült nyomtatványok) esetében igen elterjedt megoldás volt. A 70 leveles nyomtatvány számozás és ívjelzés nélkül egyetlen betűtípussal készült, valószínűleg 200-240 példányban. Ma a nyomtatvány 10 példányáról van tudomásunk. Magyarországon kettő található: az egyik az Országos Széchényi Könyvtárban, a másik a budapesti Egyetemi Könyvtárban. A további nyolc kötet nyolc különböző ország gyűjteményeiben lelhető fel. A krónika értékét mutatja, hogy 1990-ben egy müncheni árverésen egyik példánya 420 ezer márkáért kelt el, ez pedig a legmagasabb összeg, amit Németországban valaha is megadtak nyomtatott könyvért. Az Országos Széchényi Könyvtár példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. OSZK Az új ház - Kozma Lajos modern villái Iparművészeti Múzeum 2006. november 24. - 2007. május 13. Kozma Lajos (1884—1948) a 20. század magyar építészetének és iparművészetének legnagyobb hatású, nemzetközileg is elismert 364
