Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
©r^Túzeumi Hírlevél J© Összességében, a kiállítás kitűnően sikerült, és remélem, jogos büszkeséggel tölti el az egykori gazdálkodók mai utódait és a távolabbról érkező látogatóknak maradandó élményt nyújt. T. Biró Katalin Új időszaki kiállítások BUDAPEST Betlehemi jászol kiállítás Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2005. december 17. - 2006. január 15. A főváros egyik legszebb helyszínén, a városligeti Vajdahunyadvárban, a Mezőgazdasági Múzeumban kerül megrendezésre a XII. Betlehemi jászol kiállítás. A kiállításon A Magyar Kézművességért Alapítvány, az 1POSZ, a MOMKE és a BKIK Kézműipari Tagozata által kiírt nyílt pályázat válogatott anyaga lesz látható. Hazai hivatásos kézművesek, népművészek, képző- és iparművészek mellett műkedvelő alkotók: kézügyességgel és fantáziával megáldott gyerekek, fiatalok, pedagógusok, óvónők, más civil foglalkozású felnőttek és nyugdíjasok, művészeti iskolák tanulói, látássérültekkel és értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézmények, valamint határon túli - erdélyi, vajdasági és szlovákiai - magyar alkotók összesen kétszáznál is több munkája szerepel a kiállításon. A bemutatásra kerülő alkotások Jézus születéséhez kapcsolódnak, a betlehemi jelenetet vagy annak résztvevőit ábrázolják; természetes alapanyagok - többek között fa, agyag, csuhé, szalma, gyékény, vessző, termények, textil, bőr, papír, fémek, üveg, kő, mézeskalács - felhasználásával, valamint különböző technikák - pl. faragás, kerámia-formázás, csuhé-, szalma- és vesszőfonás, szövés, hímzés, foltvarrás, nemezelés, batikolás, fa- és levélintarzia-készítés, tűzzománcozás, ikon- és olajfestés, gravírozás, hajtogatás - alkalmazásával készültek. A kiállítás anyagáról A Magyar Kézművességért Alapítvány háromnyelvű színes fotóalbumot jelentet meg. A kiállításhoz kapcsolódva a Mezőgazdasági Múzeum december 18-án egész napos rendezvényt szervez „Lángos csillag állt felettünk..." címmel. További információval A Magyar Kézművességért Alapítvány a (tel.: 354-3146) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (tel.: 363-27-11) szolgál. A kispesti „GRÁNIT" Porcelán- és Kőedénygyár a XX. században Budapesti Történeti Múzeum Megtekinthető: 2006. február 26-ig. 1989-ben alapították a Budapest-Szentlőrinci Téglagyárat, mely egyben a finomkerámia-ipar bölcsője lett. 1920-ban kezdték meg, Koncz Imre keramikus vezetésével, az edénygyártási kísérleteket. Kezdetleges, fazekas módszerekkel formázták, és téglagyártó kemencékben égették ki az árut, de ennek ellenére a kísérletek biztatók voltak. 1922-ben, abban az évben, amikor Kispest rendezett tanácsú városi rangra emelkedett, sor kerülhetett egy önálló, nagy finomkerámiai üzem alapítására a városban. Ez az üzem lett a kispesti Kőedény- Porcelán- és Kályhagyár Rt., mely „GRANIT” márkajelzéssel ellátott termékeket bocsátott a piacra. Az addigi gyakorlattal szemben, mely a kissorozatú, különleges díszítésű tárgyak előállítására törekedett, a kispesti gyár jó minőségű, nagysorozatú tömegáru gyártására rendezkedett be. A termelés 1923. október 1-jével indult el, az üzem főmérnöke a csehországi Basch Lipót volt. Az első időkben legfőképpen háztartási edényárut gyártottak. Fontos volt, hogy termékeik olcsók, azonban jó minőségűek legyenek. Nem készleteket gyártottak, így az esetlegesen eltört darabok könnyen pótolhatók voltak. Termékeiket nem csak a szegényebb társadalmi osztályok vásárolták, hanem a polgári családok is. Nagyban hozzájárult a Gránit termékek sikeréhez, az egyre divatosabbá váló szokás: a vendégek körében angol mintára elköltött délutáni tea. A gyár már az első időkben létrehozott egy kis üzemrészleget díszműáru gyártására is. A kispesti gyár második főmérnöke Sulzer Vilmos nyugat-európai tanulmányújának köszönhetően meglepően szép, finomvonalú, art deco stílusú gyertyatartókat, tálakat, vázákat stb. állítottak elő. A vállalat mintatermet rendezett be Bécsben és Budapesten. Állandó résztvevői voltak Nemzetközi Árumintavásároknak. A gyárat folyamatosan fejlesztették, így került profiljába az ún. szaniteráru gyártás. 1926-ban kezdték meg a kísérleteket, 1927-ben készült el az első vízöblítéses toalett-csésze, 1928-ban az első mosdó. 1929-ben már 159 tonna egészségügyi áru előállítása szerepel a jelentésekben. A gyár ettől az időszaktól kezdődően kétprofilú lett, edény és szaniter termékeket állított elő. 1938-tól a kispesti üzem neve megváltozott. Egyrészt fölvette a márkajelzésként alkalmazott 5
