Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
m^TúZEUMI J^ÍRLEVÉL^® Giergl Alajos polgári ezüstműves munkái számos kiállításon szerepeltek már, sokszor megírták róla, hogy korának és szakterületének Szentpéteri József mellett legjelentősebb egyénisége, azonban finoman kidolgozott munkáinak ilyen gazdag sora méltán vált ki meglepetést. Giergl Henriknek saját bevallása szerint kedvenc foglalatossága az írás volt, erről tanúskodik közel ezer oldalt kitevő naplója, melyben három éves vándorlásán kívül életének más eseményeit, az átélt forradalmi időszakokat is megörökíti. (A napló magyar fordításban történt megjelenéséről beszámoltunk: dr. Györgyi Erzsébet: Giergl Henrik (1827-71) naplói és önéletírása. Egy pesti polgár Európában. Magyar Iparművészet 2000/3.18-21. p. és hátlap. 7 képpel) A kiállítás falán térkép mutatja Giergl Henrik vándorlásának állomásait Ausztriában, Itáliában, német földön és Csehországban, majd hasonlóképen üzleti útjait a különböző üveggyárakhoz. Az Iparművészeti Múzeum Giergl Henrik műhelyéből származó kollekciója jóval Henrik halála után, a millennium idején készült és legszebb darabjait az utóbbi években szinte folyamatosan szerepeltette Varga Vera az Iparművészeti Múzeum valamely kiállításán, de még a Néprajzi Múzeum Huszka József munkásságát idéző kiállításán is. A vitrinbe helyezett tárgyak mellett egy terített asztal is reprezentálja a műhelyből kikerült készletek eleganciáját, természetesen Giergl ezüsttel kiegészítve. Györgyi Giergl Alajos festői ouvre-jének ilyen teljes bemutatása még nem volt soha. Polgári és arisztokrata családok tagjainak jellemábrázoló portréi, életképek, oltárkép tanúsítják művészetének sokoldalúságát. A gondos válogatás hátterében Lindner Magdolna életmű feltáró kutatásai állnak. Tanulmányútjait és hazai működésének helyszíneit bemutató térkép is segít az alkotói életpálya megismerésében. A Giergl kártyafestőket - Carl-t és fiait, Jánost és Istvánt - a 19. század „legjelentősebb magyarországi kártyakészítő családja" -ként jellemzi Rózsahegyi Andrea. Munkáik állandó szereplői az elmúlt évek kártyakiállításainak, itt azonban gazdagabban mutatkozik be művészetük. A Györgyi Kálmán munkásságát bemutató fülkében egy üvegajtós írószekrény áll, amelyről Dénes fia emlékezett meg egy írásában: ebben voltak elhelyezve az Iparművészeti Társulat iratai. A Társulat népművészeti gyűjtéseire a Néprajzi Múzeumból kölcsönzött, a Társulat tagjai által gyűjtött kézimunkák s e gyűjtések alkalmával készített rajzok emlékeztetnek. Néhány fénykép a család régi zebegényi nyaralójáról, amelyben szívesen fordultak meg művészkollégák és amelyről nagy szeretettel emlékezett meg Kós Károly önéletrajzában - s amelyet az egykori nyaralótárs, Maróti Géza vett meg, hogy lebontsa és helyére felépítse sajátját. A rajzpedagógiai munkásság méltatására a katalógusban nyílik lehetősége az e témával már korábban elmélyülten foglalkozó Ács Piroskának. A kiállításnak csaknem a fele az építészeké. Ily módon méltán válik a kiállítás az Építészet Hónapjának rangos eseményévé is. Györgyi Géza szerény egyénisége nem tiltakozott az ellen, hogy munkáinak - pl. a budai várpalota belsőépítészeti terveinek - nagy része az iroda vezetőjének nevével szignálva maradjon fenn. Stílusjegyeinek rendszeres felderítésével, életművének kibontásával most foglalkozik az Építészeti Múzeumban Bugár Mészáros Károly, a katalógusnak is szerzője. Giergl Kálmán terveiből kevés állt rendelkezésre. Annál impozánsabban mutatkozik meg életműve fényképeken, amelyeken a Klotild palotákat, a Vörösmarty téri Luxus Áruház épületét, a Zeneakadémiát, együttműködőként a New York palotát és számos, Budapest városképét meghatározó közismert épületet láthatunk. Giergl Kálmán mint műgyűjtő is nevessé vált. Ellentétben vele, Györgyi Dénes számos terve a Magyar Építészeti Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában fennmaradt, így ezek sokaságában gyönyörködhet a kiállítás nézője. Terveinek jelentős része a határon túl valósult meg, illetve a határokon túlra került az első világháborút követő békeszerződés folytán. Világkiállítási pavilonjai nagy sikert arattak, a Pittsburghi Egyetemen a mai napig él magyar szobája, amelynek helyben jelentős irodalma is létrejött. A bővülő kulturális kapcsolatok idején érdemes lenne az ebben rejlő lehetőségeket kihasználni! Györgyi Dénesnek az építész szakma megadta a tiszteletet. Születésének századik évfordulója alkalmával Budapesten az Országos Műemlék Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma emlékkiállítást rendezett, Debrecenben a Déri Múzeum a Keletterv-vel és a TIT-tel együtt megemlékezést tartott kamarakiállítással. A XVIII. század első harmadában Pesten megtelepedett, majd elterebélyesedett Giergl család - amelynek egyik ága idővel a Györgyi művésznevet családnevéül is választotta - számos tagja beírta nevét a hazai művészet történetébe. Tevékenységük a mesterség műveléséből bontakozott ki, vált művészi szintű iparrá illetve iparművészetté, a festészet, illetve, illetve az iparművészet terén kibontakozott életművekké. Ezt a több évszázadra kiterjedő, szövevényes történetet a katalógus tanulmányai bontják ki részleteiben. A családi kapcsolatok jelentőségére az egyes életpályák alakulásában - amelyről maguk az érintettek is megnyilatkoztak - a kiállítás és a katalógus tanulmányai is rámutatnak a lehetőség szerint. A Giergl család őse német földről érkezett, és megtelepedése után a család tagjai a magyar reformkor, forradalom és szabadságharc élményével gazdagodva, képességeiket a hazai kulturális törekvések szolgálatába állítva magyarrá váltak, a hazai kultúra és művészet fejlesztését tartották feladatuknak: alkotó tevékenységükkel szerepet játszottak az európai művelődés és művészet áramlatainak Magyarországra közvetítésében, az ország művészeti és építészeti arculatának formálásában, nem utolsó sorban kultúránk határainkon túli elismertetésben. Egyúttal a hazai művészettörténet jelentős korszakáról nyerünk sajátos metszetet, melyet családi emlékek - a kor társadalom- és művelődéstörténetének jellemzői - tesznek életszerűvé. Dr. Györgyi Erzsébet A kiállításhoz 2006. november 8-án konferenca is kapcsolódik. További információ és program: www.btm.hu 341
