Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
m^úZEUMi Hírlevél Jg> Székely Zoltán ír az ausztriai Alt-Auseeből 1964-ben visszakapott, a győri Városi Múzeumból származtatott műtárgyakról, melyek döntő többsége képzőművészeti alkotás, festmény és grafika volt. Bemutatja a XVIII-XX. századi mesterektől való magyar és külföldi képeket, továbbá Győrben, 1938 előtti és utáni időszakban (1938-ban nyílt meg a Városi Múzeum és a Képtár) rendezett képzőművészeti tárlatokat és várostörténeti kiállításokat. A kötet az Ausztriából 1964-ben visszakerült műtárgyak teljes katalógusának közreadásával zárul. Iványi Katalin Szerk.: E. Csorba Csilla: Kiad.: Argumentum K., Bp„ 2005. 48 p. ill. A katalógus Iványi Katalinnak 2005 májusában a Győri Xantus János Múzeumban megrendezett kiállítása alkalmából jelent meg. A kötetben olvasható tanulmányok részben ennek a kiállításnak a kapcsán íródtak, de válogatást találunk korábban, napilapokban, folyóiratokban megjelent kritikákból is. Az alábbiakban SzeifertJudit bevezető írásából vett néhány mondattal érzékletes képet kaphatunk a művésznő „festett költészetéről". Iványi Katalin természeti absztrakciója lírai festészetünk klasszikus vonulatába illeszkedik. Pedig volt idő, amikor nonfigurativizmusa túl modernnek számított, és 1971-ben, a Fényes Adolf teremben rendezett kiállítását be is akarták tiltani. Ma értetlenül állunk ezek előtt a múltbeli tények előtt, hiszen hagyományos táblaképek és grafikák sorát látjuk, amelyek a szó legnemesebb értelmében tradicionális alkotások. Korábbi művein, így például az 1960-as években készített pasztell kompozíciókon még látványelemek is felismerhetők, igaz, hogy színes foltokká oldva táncolnak a képfelületen. Már egyik egészen korai csendéletén az akvarell improvizatív könnyedségével alkotott, elmosódó foltokból épül fel a kompozíció. Sejtelmes és rejtelmes figurái, hol angyalszárnyú, megfoghatatlan és meghatározhatatlan szellemlények, amelyek lebegve repkedik be a papírlapot, hol organikus formákba simuló architekturális elemek Átlépve minden tér- és időrendszeren, metafizikus lebegéssé simuló zuhanásban kapcsolódik össze Iványi Katalin minden alkotása. Művei a feltárhatatlan és megfejthetetlen ideák árnyképei, amelyek a megbúvót, a rejtelmest és az elfeledettet, a kimondhatatlant rejtik. A művészet örök titkát. Újváry Zoltán: Néprajz Móra Ferenc müveiben Szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet. Kiad.: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, Kiskunfélegyháza, 2004. 217 p. ill. (Bibliotheca Cumanica 5.) A szerző könyvének megírásával szerette volna összegyűjteni mindazokat a néprajzi értékeket, amelyek széthintve találhatók csak mtgMóra Ferenc műveiben. Móra műveiben elsősorban a folklór műfajaihoz találunk példákat, de a néprajz más területeit érintő témákhoz is kapunk adalékokat. Zömmel mondák, anekdoták, találós kérdések, hiedelmek, szólások és közmondások fordulnak elő. Több írás érinti a társadalomnéprajz, a történeti tudat és a folklórizmus kérdéseit. A néprajzhoz kapcsolható kisebb adalékoknak se, szeri se száma. A példák bemutatása, ismertetése során Újváry Zoltán fontos szempontnak tartotta a néprajzi párhuzamok, a hasonló témák ismertetését a népi vagy félnépi hagyományban. Tekintettel volt az irodalmi közköltészeti analógiákra és a városi, polgári folklórra is. A szerző bízik abban, hogy Móra Ferenc műveiből való néprajzi gyűjtemény gazdag tárházát nyújtja a néprajz, különösképpen Szeged és Kiskunság néphagyományaival foglalkozó kutatóinak. Fórum Kedves szerkesztő Asszony! Valószínűleg elkerülte figyelmét az októberi szám vésztői cikkének vége. A Móra Ferenc Múzeumnak ugyanis nincs olyan nevű munkatársa, aki a cikket jegyezte. Fia a kis írás Szegeden készült volna, bizonyára megemlítették volna az emlékhely létrehozóit, elsősorban Juhász Irént, valamint Hegedűs Katalint, Makkay Jánost, s nem utolsó sorban Rakonczay Zoltánt, akiknek munkássága nélkül ma is csak satnya szőlő lenne a mágori dombon. TOKedves Trogmayer Ottó! Valóban figyelmetlen voltam, hiszen ki kellett volna a tördeléssel hangsúlyozni, hogy a cikk a Móra Ferenc Múzeum nevében is készült MikicsÁdám tollából, aki a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa. Sajnálom, hogy Mikics Ádám és dr. Vörös Gabriella igazgató asszony nem egyeztetett, és erre én sem gondoltam. Szíves elnézését kérve Boldog Újévet kíván: A szerkesztő 32
