Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
m JTúZEUMI J^ÍRLEVÉLi© Magyar Nemzeti Múzeum, amely hazánk legnagyobb és legrégebbi éremgyűjteményét őrzi. Az ICOMON elsősorban gyakorlati, muzeológiai problémákkal foglalkozik, mint kiállítás, közönségkapcsolatok, nyilvántartás, raktározás, konzerválás, biztonság stb. A jelen találkozó témaköre azonban „Culture, Politics, Crime and the History of Money" volt. A nyitó előadást Ian Wishehn, a stockholmi Royal Coin Cabinet igazgatója tartotta, melynek lényege az volt, hogy milyennek kell, kellene lenni egy modern, közönséget vonzó pénztörténeti kiállításnak. Hogyan hozhatnánk közel mi, muzeológusok a pénz történetét korunk látogatóihoz. A hagyományos, időrendi megközelítés helyett valószínűleg vonzóbb lenne olyan korunkban is ismert problémák köré csoportosítani a pénzeket, mint pl. infláció, propaganda, de még extrémebbnek látszóakat is említett, mint a pénz és a drog, avagy a pénz és a szex. Hogy mennyire megvalósítható egy ilyen forma megközelítés, erre rögtön volt is egy előadás Catherine Eagleton részéről, aki egy olyan kiállítási témáról beszélt, hogy „Transatlantic Slave trade and money museums”, ahol a pénz ugyan igen fontos szerepet játszik konkrét és átvitt értelemben is, de mégis egy komplex, sokoldalúan megközelíthető problémakör egyik eleme. Ugyancsak muzeológiai témával szerepelt a ciprusi Eleni Zapiti, aki a Bank of Cyprus Cultural Foundation pénztörténeti kiállításán keresztül Aphrodité és a sziget ókori pénzverésének kapcsolatát mutatta be, amelyre egy múzeum pedagógiai program épül számos ötletes és kreatív elemmel. Az elhangzott előadások többsége azonban mégis inkább történeti-numizmatikai témájú volt, a konferencia címéhez illően ikonográfiái megközelítésben. Pl. R. Walburg: Március idusa, mint a történelem során ismételten megjelenő motívum az érmeken, Mohamed Elhadri: Vallás és miszticizmus a poszt-Almohad érmeken. Takashi Uemura rendkívül érdekes és jól prezentált előadása a politika megnyilvánulásait mutatta be a japán papírpénzek ábrázolásain. Ugyancsak ebbe a vonulatba illeszkedett a drezdai Dagmar Sommer rendkívül jól összeválogatott éremanyaga „Architectura in nummis” címmel, amelyben a szász fejedelmek építkezéseiről (beleértve a meg nem valósultakat is) készült emlékérmeket mutatta be, amelyek elsősorban a fejedelmek hatalmát hivatottak szimbolizálni a maguk korában. Hasonló témával jelentkezett Halle-ból a fiatal Dirk Schaal, aki az érmeket gazdaságtörténeti megközelítésből vizsgálja, és egy jól rendszerezett 19. - kora 20. századi ipar- és mezőgazdaság történeti vonatkozású emlékéremanyagot mutatott be. Míg ezek az érmek az iparosodás, a technikai fejlődés dicsőítésére szolgáltak, addig a prezentáció záróképe - egy 1988-ban készült érem - már korunk kritikus szemlélet tükrözi az iparosodás és a technika veszélyeire reflektálva. A programot az ICOMON évi közgyűlése zárta le, ahol elhangzott, hogy a következő találkozó 2007. augusztusában Bécsben lesz, témája pedig a megelőző konzerválás, valamint a gyűjtemény fejlesztés és a management. Ez alkalommal került sor egy érdekes vitára az ICOMON szerepét illetően, mivel a résztvevők egy része soknak találta a numizmatikai témájú előadásokat a praktikusabb témák ellenében, és amennyiben az ICOMON eredeti célkitűzéseit tartjuk szem előtt, kétségtelenül joggal. Több hozzászóló szerint több teret kellett volna szentelni a múzeum és a közönség kapcsolatainak kérdésére, ami manapság a muzeológia egész területén alapkérdés. Hogyan tegyük vonzóbbá, közérthetőbbé kiállításainkat egy történelemben nem igazán jártas közönség számára. Meglepő vagy talán nem is olyan meglepő módon ez a probléma az európai numizmatikus-muzeológus közeg részéről merült fel elsősorban. A keretprogramok során a konferencia résztvevői megtekintették a Városi Levéltárat az egykori Karmelita kolostor szépen restaurált épületében, a helyi Történeti Múzeumot, benne egy közelmúltban elkészült német pénztörténeti kiállítással, valamint a Bundesbank nem régiben elkészült Geldmuseum-át, ahol az egyébként rendkívül ötletes és látogatóbarát kiállításnak a kisebb része foglalkozik a hagyományos pénztörténettel és jóval nagyobb része a Bundesbank tevékenységét mutatja be ismeretterjesztő, oktató, kritikusabb szemlélők szerint propaganda céllal. Azért ne bántsuk a bankot, mert igazán nagyvonalú vendéglátó volt. A banknak a város központjában lévő épületében zajló rendezvény mindhárom napján bőséges és változatos svédasztalos ebéd, a szünetekben kávé, tea, üdítő, sütemény és gyümölcs várta a vendégeket. A búcsúvacsora pedig igazán felejthetetlen volt egy felhőkarcoló 54. emeletén lévő étteremben, ahonnan szemünk elé tárult a mai Frankfurt panorámája, amit jól össze lehetett vetni a néhány órával korábban a Történeti Múzeumban látott különböző korú makettek és térképek ábráival. Kegyes volt hozzánk az idő, mondta Heike Winter, a konferencia szervezője. A lenyugvó nap vörös-arany fénnyel vonta be a várost, majd hamarosan felcsillantak az éjszaka fényei, miközben mi, régi és új ismerősök a házgazdák egészségére ürítettük rajnai borokkal telt poharainkat. Viszlát Frankfurt, köszönjük a vendéglátást! Torbágyi Melinda Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára Múzeumi séta Amszterdamban és környékén Amszterdamban viszonylag kis helyen, nagyon sok látnivaló található, de mind között kiemelkedő az egyedülálló múzeumegyüttes, amelyet a világ minden tájáról odasereglő turisták keresnek fel. A múzeumokban és galériákban belépőjegyet kell fizetni, aki több múzeumot is fel szeretne keresni érdemes több múzeumra is érvényes bérletet váltania, de remek kezdeményezés a csatornákon közlekedő hajójárat is, melynek megállói a múzeumok közelében vannak. Ebben az évben ünnepelte a világ Rembrandt születésének négyszázadik évfordulóját, s ebből az alkalomból mind Amszterdamban, mind pedig a többi városban a plakátokról a holland festő önarcképe nézett vissza ránk, kiállítások, és rendezvények sora ünnepelte a jeles évfordulót. 312
