Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

m^fúZEUMI J/íRLEVÉLJ© polgármestere - büszkeséggel adtak számot a kivitelezés munká­latairól, a jövőre vonatkozó tervekről, Szlankó István nyugalmazott múzeumigazgató pedig az elmúlt évtizedek történéseit idézte fel. Az új intézményt dr. Horváth László megyei múzeumigazgató vette át a fenntartótól, ám rögtön tovább is adta Túri Zoltánnak, a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum fiatal igazgatójának, aki meghatódva, ám az új feladatokra készen vette át azt. A jubileu­mi rendezvény a Városi Művelődési Házban adott állófogadással zárult, ahol Tokajiné Demecs Katalin, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke személyes hangvételű köszöntőjében méltatta a múzeumok, muzeológusok munkáját. A természettudományos muzeológusok találkozójának résztvevői ezt követően továbbutaztak Tiszakürtre, ahol Tálas László arborétumvezető kalauzolásával közel két órás barango­láson barátkozhattak az egyre híresebbé váló díszkert nevezetes­ségeivel. Közben a Tiszazug természetföldrajzával, településeivel is megismerkedhettek a kirándulók, sőt megízlelhették a Tisza­zugban termő fűszeres, könnyed, zamatos homoki borokat is. Már jócskán beesteledett, amikor a két busz Tiszaug-La­­kitelek-Tiszakécske érintésével Tiszavárkonyba, a Népművészeti Alkotóházba érkezett. Az érkezést rövid ismertetés követte. Az ízletes vacsora és a kiadós, vidám baráti beszélgetés után, két csoportban tért haza a fáradt társaság a szálláshelyre, a szolnoki Student Hotelbe. A harmadik nap délelőttjén a Damjanich János Múzeum kiállításaival, illetve az intézménnyel ismerkedtek meg a szak­mai találkozó résztvevői. Az épületet dr. Horváth László megyei múzeumigazgató mutatta be, majd Fodor Erzsébet, a nagybányai Ásványtani Múzeum főmunkatársa ajánlotta a látogatók figyel­mébe a nagybányai múzeum „Bányavirágok” című, káprázatos ásványcsodákat bemutató időszaki kiállítását, amely ezekben a hónapokban éppen Szolnokon kezdi egy évig tartó, magyar­­országi körútját. Ezt követően Pató Mária, a Dajmanich János Múzeum múzeumpedagógus osztályvezetője kalauzolta végig a találkozó résztvevőit a szolnoki képtár egyedülálló gyűjtemé­nyében, illetve a régészeti kiállításban. Dr. Bartha Júlia néprajzi osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok megye néprajzi jellegzetes­ségeivel ismertette meg a résztvevőket, Gulyás Katalin történész muzeológus pedig az állandó kiállítás várostörténeti szeletét ajánlotta a kollégák figyelmébe. A közel három napos program igen nagy szakmai sikerrel zárult. További szakmai kapcsolatok születtek, új együttműködé­si lehetőségek körvonalazódtak. Am a házigazdák számára talán a legfontosabb, hogy a múzeumi szakágak példás együttműkö­désével, szervezetten, jó hangulatban sikerült lebonyolítanunk ezt a fontos rendezvényt, ezzel is öregbítve a múzeumi szervezet hírnevét. A találkozó az Oktatási és Kulturális Minisztérium, va­lamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tudományáért Közala­pítvány támogatásával valósult meg. Dr. Vadász István-Túri Zoltán KÜLFÖLD Lisszabon Az UISPP/IUPPS XV. Konferenciája Az UISPP 15. kongresszusának programja elérhető az alábbi honlapokon: www.ipt.pt www.uispp.ipt.pt www.paamt.ipt.pt Az Union International des Sciences Préhistoriques et Protohis­­toriques 15. konferenciáját idén Lisszabonban rendezték, az egye­temen. Szervezője a Tomar-i Egyetem Régészeti Tanszéke volt. Az UISPP a legrégebbi ősrégészeti világszervezet, annak idején is ennek keretében szervezte Römer Flóris, Pulszky Ferenc és Rónai Jácint a 8. Ősrégészeti Világkongresszust Budapesten, 1876-ban, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Erről tartott Mar­ton Erzsébet (KÖH) előadást a C75 szekcióban, amely az UISPP kongresszusaival foglalkozott. A szekció szervezői Marc-Antoine Kaeser (Svájc) és Mircea Babe$ (Bukarest, Románia) nem is számí­tottak arra, hogy ilyen lényeges pont volt a magyar kongresszus a régészet fejlődésében, és ilyen jól dokumentálták annak idején. Magyarul Csetneki-Jelenik Elek teleírta eme eseménnyel a Vasár­napi Újság 1876. évi szeptemberi számait. Ugyanis a Compte- Rendu..., amelyet erre az alkalomra adott ki Rómer Flóris, nem érdekelte a mai szervezőket, hiszen az a 35.000 tétel, az arra az alkalomra összegyűjtött leletek leírása és kiállítási katalógusa, azóta - jobban publikálva -, mára már bekerültek a szakmai köztudatba. Az igazi meglepetést a 2006-os előadáson azok a szakemberek keltették, Sir Evanstől (Anglia) Otto Tischlerig (Kö­nigsberg), Pigorini, Mortillet, etc., akik idesereglettek Budapestre, és érdemben megváltoztattak néhány alapkérdést az 1876-os budapesti kiállítás, illetve a lelőhelyekre tett kirándulások során. Pl. az önálló rézkor léte az európai ősrégészetben (Pulszky), a tószegi bronzkori teli (Pigorini, Rómer), vagy a százhalombattai halomsírok feltárása (Lutzenbacher János) kapcsán. De ugyanez történt a paleolit eszközök bemutatásával, és az embertani leletek kutatásával. Mint Marc-Antoin Kaeser, a szekció egyik szervezője elmondta, az emberiség kialakulása, s nem a népek-nemzetek története állt e több száz éves konferenciasorozat hátterében, s ez a kezdetektől (1836) nagyon modern szemléletet tükröz, amin ma sem érdemes változtatni. Mindig együtt haladtak a természettudományos kutatási módszerek a filológiai-tipológiai hagyományos történeti szemléletű megközelítésekkel, s ebben rejlik modernsége, ma is újító szelleme. Eredmények: A konferencia fő szervezője a tomari Egyetem professzora, Luiz Oosterbeeck volt, aki egyben az UISPP titkára. Levelében a valóban a világot egyesítő brazíliai konferenciára invitál. (Ugye ma már az európai-amerikai-ázsiai együttműködés elengedhetetlen.) 309

Next

/
Thumbnails
Contents