Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
©Múzeumi Hírlevél j© útja között - ugyanezt látta az osztrák határ átlépő magyar menekültek arcán is. A kiállítás mintegy hetven képet tartalmaz, s Lessing mindhárom ötvenhatos magyar útjának anyagából válogat. A magyar forradalom 50. évfordulójára Erich Lessing magyarországi képeinek minden eddiginél teljesebb válogatása - csaknem kétszáz kép - jelent meg a Budapest 1956, a forradalom című albumban. A könyv egyszerre lát napvilágot angolul, franciául, németül, olaszul - s Budapesten, az 1956-os Intézet kiadásában magyarul. Lessing a könyvben nem csupán képeivel szerepel - visszaemlékezésében elmeséli 1956-os magyarországi utazásainak történetét, s felidézi azt a pillanatot, amikor a kilencvenes években ismét az immár szabad magyar földre lépett. Fejtő Ferenc esszéje a forradalom történetét idézi fel a történész szemszögéből, Komád György saját ötvenhatos emlékeiről, a forradalmi napok hangulatáról ír a kötetben, Nicolas Bauquet a magyar események hatásáról készített tanulmányával szerepel. (A magyar kiadásban közreműködött Sárközy Réka és Rainer M. János.) 1956 őszén Budapestre figyelt a világ. A magyar forradalom, a magyar nép felkelése a szovjet típusú rendszer ellen világszerte meglepetést és reményt keltett. Reményt, hogy az emberi méltóság forradalmának esélye van egy szuperhatalom nyomasztó erejével szemben is. A felkelés elbukott, de erkölcsi példázatát meg őrizte az emlékezet. Az emlékezés képekbe rendezi a történteket. Erich Lessing felvételei kerek, egész történetet alkotnak. Képein látható a forradalom előtti, csak látszatra békés Magyarország, a magyar társadalom a győzelemnek hitt pillanatban, majd a vereség után túlélésre készülő város és lakói. 1956 őszének fényei, de árnyai is. Lessing tablója 1956 magyar, budapesti őszéről egyedülálló, teljes ívet kirajzoló, látható történet a hidegháború legforróbb őszéről. Kb. 200 oldal, 9990,- Ft BTM Budapest szétlövetése 1956. Pauer Gyula kiállítása Magyar Nemzeti Galéria 2006. október 18. - november 26. A kiállításon azok a pszeudo-márványsztélék láthatók, amelyeket Pauer Gyula id. Gazsi Zoltán 1956-ban készült fotóit felhasználva készített. A művekhez kapcsolódik Pauer Gyula személyes visszaemlékezése az 1956-os forradalomra és a fotókon látható helyszínekre. A kiállítást Víg Mihály hangkörnyezete egészíti ki, melyet Darvas Ferenc által gyűjtött és lejátszott korabeli slágerekből remikszelt. „1956 és a magyar agrártársadalom" Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2006. szeptember 11 - október 30. Kiállításunk azokat a Rákosi-korszakban kialakult agrárproblémákat mutatja be, amelyek megoldását a magyar társadalom és legerősebben a közvetlenül érintett parasztság, Nagy Imre 1953/54-es kísérlete után, az 1956-os forradalomtól remélt. A főbb témák: a tervutastításos gazdálkodás és a begyűjtési rendszer hatása a termelésre, erőszakos kollektivizálás, az egyéni gazdaságok hátrányos megkülönböztetése a téeszekkel és az állami gazdaságokkal szemben, „kulák"-kampány, menekülés a földtől, kényszerű mobilitási folyamatok. A kiállítás készítői: Farkas Gyöngyi és Beck Tibor muzeológusok. A kapcsolódó konferencia programja • Pölöskei Ferenc: Agrárpolitikai elképzelések a 20. század első felében • Sipos József: Agrárkutató az emigrációban • Szakács Sándor: A Rákosi-korszak agrárpolitikája • Baráth Magdolna: A Nagy Imre-vita 1948-1949 fordulóján • Varga Zsuzsanna: Paraszti követelések 1956-ban • Sípos Levente: Fehér Lajos tevékenysége 1956-1958 • Romány Pál: A „Nagy Imre-tanszék” és utóélete • Varga Gyula: Mezőgazdaságunk nemzetgazdasági szerepváltozásai • Zárszó: Orosz István akadémikus A kiállítás megnyitót követő konferencia szervezője: Estók János tudományos titkár, Tel: 363-2711,422-0765 www.mmgm.hu, info@mmgm.hu ESZTERGOM Sorsfordító napok - A vízügyek és Esztergom a forradalom sodrásában Duna Múzeum Megnyitó: 2006. szeptember 15. A kiállítás a Duna Múzeumban nyílt meg, amellyel Esztergom városa és a városban működő közgyűjtemények - Balassa Bálint Múzeum, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Duna Múzeum - emlékeznek az ötven évvel ezelőtt történtekre. Ma még közöttünk élnek, akik tanúi és cselekvő részesei voltak a forradalomnak, ők is megszólalnak a kiállításban. A kiállítás előkészítését alapos gyűjtőmunka előzte meg, ennek eredményeként állt össze a bemutatandó anyag: az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, az 56-os Intézet, a Duna Múzeum gyűjteményeiből, valamint Bencze Csaba, dr. Horváth István, Bánhidy László és Bányai Mátyás magángyűjteményéből. Fájdalom, hogy a Balassa Bálint Múzeum kezdeményezése, miszerint gyűjtsük össze a családi hagyatékokban még meglévő korabeli emlékeket, csekély visszhangot váltott ki. A kiállítás három fő egysége: • az 50-es évek személyi kultusza, a forradalom kitöréséhez vezető diktatúra bemutatása; 295
