Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
©í^úzeumi Hírlevél m meg az első hazai földrajzi múzeum megalapításának gondolata, s ettől a naptól datálható az intézmény létezése is. A határozat szerint: „Nov. 1-ig létre kell hozni egy földrajzi szakkört a község területe földrajzi helyzetének a feldolgozására”, amelynek vezetésére dr. Varga Lajos (1913-2003) történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanárt kérték fel. A múzeumalapító 1956. október 4-én kelt jelentésében már a Tiszazugi Földrajzi Múzeum munkaközösségéről írt, melyben felvázolta a múzeum máig ható céljait, feladatait: Tiszaföldvár és a Tiszazug természeti és gazdasági földrajzi szellemi, dokumentációs és tárgyi anyagának összegyűjtése, tudományos igényű feldolgozása, bemutatása. (Az intézmény gyűjtőköre napjainkban a 200 km2-es Tiszazug, valamint a Közép-Tiszavidék földrajzi-földtani, helytörténeti-néprajzi dokumentációs és tárgyi anyagára is kiterjed. Az intézményben dolgozó szakemberek az ország egyéb tájairól származó földrajzi-földtani tárgyú anyagot is módszeresen gyűjtötték, kutatták - ezzel Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyedülállóan gazdag természettudományos gyűjteményt hoztak létre.) A Községi Tanács kezdetben egy kis alapterületű helyiséget biztosított a Kossuth utcai általános iskolában a munkaközösség részére, ahonnan 1958 első felében kiállítások rendezésére alkalmas tér hiányában költözni kényszerült a jelentősen felduzzadt gyűjtemény. A kezdeti nehézségek, az állandó létbizonytalanság, a gyakori épületcserék viszontagságaiba belefáradt dr. Varga Lajos nem vállalta az újabb költözést, pedig úgy tűnt, 1965-ben végleg megoldódik az intézmény elhelyezésének ügye. A két tantermes református iskolaépület múzeummá történő átalakítását már a tanítvány jó barát Szlankó István vezényelte, aki 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig irányította az intézményt. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Iskola úti épületét a Református Egyház Tiszántúli Egyházkerülete a rendszerváltás után természetben visszaigényelte. A Miniszterelnöki Hivatal az ingatlan tulajdonjogát megvonta az intézményfenntartó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattól, kiürítésére és átadására 2006. február 28-ai végső határidőt jelölt meg. (Az állandó kiállítás bontása és az új telephelyre költözés miatt az intézmény 2005. november 1-jén bezárta kapuit.) Tiszaföldvár Város Önkormányzata a megyei önkormányzattal közösen egy másik ingatlant keresett az intézmény elhelyezésének biztosítására. A helyhatóság által múzeumi célokra felajánlott Kossuth Lajos utca 101. szám alatti, gyermekzsivajtól hangos három tantermes szórványiskolában 2004 júniusában végleg kicsengettek. így nyer igazi értelmet a szentencia. A nagykorúvá vált Tiszazugi Földrajzi Múzeum a hosszú, fáradtságos vándoréveket követően visszatért abba az épületbe, ahol megszületett, bölcsőjét ringatták, s ahol talán végleg nyugalomra lel, hogy kiállításaival, közművelődési tevékenységével hosszú távon szolgálja az odalátogatókat. Az Iskola utca 6. szám alatti múzeumépület kiváltására állami kártalanításként kapott összeg egy része, 20 millió forint mellé a települési és a megyei önkormányzat 2005-ben sikeresen pályázott a Megyei Területfejlesztési Tanács TERKI-alapjához 17 millió forintra. Az állami kártalanítás teljes összege 26 millió forint volt, melyből 6 milliót a tervezésre, berendezésre, átköltöztetésre és az új kiállítás létrehozására különítettek el. Mivel a beruházás teljes bekerülési költsége közel 60 millió forint, ezért a kivitelezést két ütemre bontották. Az ingatlant 2005. június 1-jén vette át az utcafronti épület felújítására kiírt közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelező cég: a tiszaföldvári LANA '91 Építőipari Fővállalkozói, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. A kiviteli tervdokumentációkat a szolnoki PREMITERV Kft. Tervező és Innovációs Mérnöki Iroda készítette el. A rendelkezésre álló 37 millió forintból a kivitelező a szerződés szerint 2005. november 30-ig az alsó szint teljes felújítását és átépítését, valamint a tetőszerkezet cseréjét végezte el, továbbá az esélyegyenlőség jegyében biztosította az épületbe történő akadálymentes bejutást. Az átalakítás során a földszinten három kiállító terem (49,94 m2, 55,55 m2, 50,76 m2), közlekedő folyosó (44,69 m2) és mellékhelyiségek kerültek kialakításra, melyek együttes területe mintegy 210 m2-t tesz ki. A 2. ütemből a megyei önkormányzat mintegy 4 millió forintos többlettámogatásával még 2005. őszén megvalósult a tetőablakok beépítése, a felső szint szigetelése és aljzatbetonozása. A végleges tetőtéri beépítés (könyvtár, irodák és kiszolgáló helyiségek kialakítása) és az udvarrendezés pénzügyi fedezetének 292
