Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
(m^TúZEUMI J/íRLEVÉLi© nyokban a régészek végigvezetnek minket Fehérvár középkori történetének legfényesebb időszakán, bemutatják a templom építésének korszakait, a XI. századtól Mátyás király szentélyépítkezésén és sírkápolnáján át a prépostság pusztulásáig. Megismerhetjük a prépostság maradványainak állapotát a XVIII. században, majd azok lebontását a püspöki palota építésekor. További fejezetekben szó van a XIX. században elkezdődött és napjainkig tartó ásatásokról. Olvashatunk a II. világháború előtt és utáni időszakban kialakított Romkertről, az 1997-től megkezdett Nemzeti Emlékhely építéséről, és arra való törekvésükről, hogy a feltárt emlékek korunk színvonalán való megóvása és bemutatása megtörténhessen. Lukács László: Kossuth Lajos a magyar néphagyományban Szerk.: Lakat Erika. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2004. 72 p. ill. (Szent István Király Múzeum Közleményei sorozat 39. szám Sorozatszerkesztő: Fülöp Gyula) A szerző munkáját Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából ajánlotta Alma Materének, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem minden volt és jelenlegi hallgatójának és oktatójának. Tanulmányában a magyar elbeszélő hagyomány Kossuth Lajosával foglalkozik, akiről csupán az 1947-48-as centenáriumi gyűjtés során 1600 mondaszerű történetet jegyeztek fel. Kossuth életútjának tényszerű bemutatása mellett megismerhetjük a rá vonatkozó népköltészeti alkotásokat, népdalokat, történeti mondákat. Jelentős szerepet játszottak a Kossuthra vonatkozó történetek teijesztésében, népszerűsítésében a ponyvanyomtatványok, a kalendáriumok és a népkönyvtári füzetek is. Kossuth Lajosra vonatkozó elbeszélő hagyomány továbbélésében, megerősödésében nagy jelentőségűek a XX. században azok a korszakok, fordulópontok, amelyek 1848-49-et, Kossuth Lajost írták zászlajukra: 1918-19, 1945, 1956. Kossuth Lajos neve azonossá vált a szabadság fogalmával, de ő a nép szemében nem az úri politikusok egyike volt, hanem óhajtott, visszavárt szabadsághős. Erősítette, terjesztette a népköltészeti hagyományt a forradalom és szabadságharc 100. és 150. évfordulójának méltó megünneplése, az ezekhez kapcsolódó folklórgyűjtés, konferenciák, könyvek, kiállítások, katalógusok, rádió- és televízió műsorok, videokazetták, CD-к. Lukács László a 150. évfordulóhoz kapcsolódó munkák résztvevőjeként egyetértőén csatlakozik Voigt Vilmos megállapításához: „Mindmáig eleven példakép és hivatkozási alap a szabadságharc Magyarországon". A szerző tanulmányával szeretne hozzájárulni, hogy ezt a véleményt teljes egészében Kossuth Lajosra is vonatkoztassuk, akit több szövegben is királyként emlegetnek, és akit 1849 januárjában Debrecen szabad királyi város kapuőre a „magyarok „Mózese"ként jegyzett be a kapukönyvbe. Az író végigvezet Kossuth Lajos életén, bemutatja Kossuthról szóló anekdotákat, Kossuth hazai kultuszának tettenérését a magyar népdalokban és az elbeszélő hagyományban, valamint a Kossuth kultusz megnyilvánulási formáit, tiszteletének utóéletét. 40 éves a komáromi Klapka György Múzeum Jubileumi kiállítás Kecskés László halálának 10. évfordulója tiszteletére. Kiad.: Komárom Város Önkormányzata, Komárom, 2005. 40 p. ill. (A komáromi Klapka György Múzeum Katalógusai V.) A komáromi Klapka György Múzeum a Koppánmonostortól Szőnyig tartó város régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti emlékeinek gyűjtője feldolgozója, kiállításai révén közkinccsé tevője. A múzeum szervezetileg a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Kuny Domokos megyei Múzeumának a tagja, ily módon megyei intézmény, ám a működési költségeket Komárom Város Önkormányzata éves költségvetése keretében biztosítja. Az évek során gyűjteményeik növekedésével kinőtték a rendelkezésükre álló raktári és kiállítási helységeket, terveikben szeretnének nagyobb teret szentelni állandó és időszaki tárlataiknak. A múzeum idén ünnepelhette megnyitásának 40. évfordulóját és megemlékeztek az intézmény első igazgatójáról, Kecskés Lászlóról is, akinek halálának 10. évfordulója adott alkalmat egy rendkívüli ember életpályájának bemutatására. Kecskés László már korán bekapcsolódott, pontosan alakítója volt a város kulturális életének. Aktív közéleti ember volt, aki a honismereti munkát alkotó módon fogta össze és irányította a városban. Számos könyve, tanulmánya jelent meg, amelyeket ma is forrásmunkaként forgathatnak a térség kutatói. A katalógusban a négy évtized történéséiről is találunk rövid összefoglalást. Megismerkedhetünk a kezdetekkel, a térségben végzett régészeti kutatások-27
