Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
m JTúzeumi Jüiiivtim külsős kutatókat kértek fel, dr. Vida Gabriellát és Laki Lukács Lászlót, akik szintén ezer szállal kötődnek a Herman Ottó Múzeumhoz. Az Északkelet-magyarországi kézművesipar történetének mindezidáig nem született átfogó feldolgozása. Voltak próbálkozások mind hazánkban, mind Szlovákiában bizonyos települések céheinek, vagy egyes szakmák kutatására és feldolgozására, azonban ezek többnyire elszigetelt eredményeket hoztak, mivel a vizsgálatok témáikat tekintve szűk keresztmetszetűek maradtak, a kutatás pedig csak az adott tudományág módszertanát használta. A mai kézművesipari kutatások több tudományág együttműködésén kell, hogy alapuljanak, a történettudományi vizsgálatokat kiegészítik többek között a néprajzi és az iparművészeti elemzések is. A kutatásnak a céhek történetének feltárása mellett ki kell terjednie a regionális összefüggésekre, a gazdaságban és a társadalomban betöltött szerepük, a kölcsönhatások tágabb időszakra vonatkozó vizsgálatára, a tárgyi kultúra (szerszámanyag és termékek) bemutatására. A vizsgált Északkelet-magyarországi régió értelmezésünkben 5 történeti megyére terjed ki: Borsod, Abaúj, Torna, Gömör-Kishont, Zemplén vármegyék területét foglalja magába, a kutatás pedig az első céhes emlékektől kezdve a kézművesipar megszűnéséig öleli fel ezt a mindössze részleteiben vizsgált témát. Jelen kötet Bevezetője átfogó képet ad régiónk török kori kézművességéről és a 18-19. sz.-i iparfejlődés sajátosságairól (Gyulai Éva és Veres László tollából). A 7 fejezetre tagolás apropóját a kézműves iparok különféle alapanyag felhasználása (agyag, építőanyag, fa, fém, bőr, textil és élelmiszer) sugallta. Ilyen szerkezeti keretek között kerültek feldolgozásra: a fazekasok, ácsok, tetőfedők, fegyverművesek, ágyúöntők, órások, ötvösök, tímárok, vargák, szíjgyártók, szűcsök, csizmadiák, takácsok, vászonfehérítők, kelmefestők, posztósok, szűrcsapók, gubások, szabók, szűrszabók, gombkötők, süvegesek, kalaposok, mészárosok, hentesek, szappanosok, molnárok, pékek, mézeskalácsosok, gyertyamártók és a serfőzők. A kötetet Veres László és Viga Gyula szerkesztették, a technikai munkálatokat Feketéné Bíró Edit végezte, a fotókat Kulcsár Géza készítette és a borítótervet Fekete Róbert álmodta meg. A 268 oldalas könyv jutányos áron megvásárolható a megye múzeumaiban és könyvesboltjában. Konferenciák ITTHON Budapest Egy új terminus technikus problematikája, avagy kutatások a magyar Vadak témakörében Helyszín: ELTE, Múzeum krt. 4. A épület, földszinti Tanácsterem. Szervezők: MTA-ELTE és a Magyar Nemzeti Galéria. 2006. szeptember 27-28. Program olvasható: www.mng.hu,www.ahice.net/conferences Formába font világ - Lesznai Anna konferencia Szervezők: Petőfi Irodalmi Múzeum és a Lesznai Anna Társaság 2006. október 2-3. A konferenciáról további információval, készséggel áll rendelkezésükre: a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szilágyi Judit, irodalomtörténész-muzeológus, szilagyij@pim.hu és a Lesznai Anna Társaság, Török Petra titkár: torok.petra@t-online.hu). Г~7у.. Konferencia beszámolók A Bodrogköz értékeit, múltját, jelenét és jövőjét összegző konferencia Sárospatak és Pácin 2006. június 29-30. Hatodik alkalommal rendezte meg a Bodrogközi Művelődési Egyesület és a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma a Zemplén népessége, települései konferenciáját. Ez alkalommal „A magyarországi Bodrogköz biológiai, földrajzi, történelmi és egyéb értékei” témakörben hangzottak el előadások. A szervezők köre is bővült. A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás, a SZIE MKK Növénytani Tanszéke, az MTA MAB (Miskolc) Biológiai Szakbizottsága, az MTA Ökológiai Bizottsága is segítette a tanácskozás előkészítését. A témaválasztás háttere az ugyancsak ebben az évben megjelenő, „A magyarországi Bodrogköz élővilága és földrajza" című tanulmánykötet (Szerk: Tuba Zoltán és Frisnyák Sándor). 25 előadás hangzott el június 29-30-án Sárospatakon ill. Pácinban. Mindkét helyszínen történelmi falak között zajlott a konferencia, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában ill. Pácinban a Bodrogközi Kastélymúzeumban Képviseltette magát a régészet: meghallgathattuk Valter Попа a Bodrogköz középkori településeit bemutató összefoglaló előadását, míg Ringer István a jelenleg folyó kutatásokról, a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó ásatások eredményeiről számolt be. Frisnyák Sándor a terület történeti földrajzát áttekintve a természet és az ember változó kapcsolatáról, a természetátalakítások, lecsapolások által megváltozott gazdálkodásról tartott előadást. Frisnyák Zsuzsa a Sátoraljaújhelyt Ungvárral, ill. Szerenccsel összekötő vasúti fővonal jelentőségét áttekintve kiemelte a ma már hihetetlennek tűnő tényt: a XIX. század végén, a XX. század elején vidékünkön működött az Osztrák-Magyar Monarchia legfejlettebb vasúti hálózata (kiépítettség, színvonal, technikai berendezések - éjszakai szállítás lehetősége!!!). A közigazgatás történetét két előadás foglalta össze: A Trianon utáni változások okozta átszervezésekről Oláh Tamás, az 1945-öt követő titkos fejlesztésekről, vagy inkább visszafejlesztésekről Flajdú Zoltán adott részletes összefoglalót. Boros László településhálózatot bemutató előadása - Dohány Zoltán ábrái segítségével - természeti alapokra helyezve, s a katonai felmérések eredményeit felhasználva 270
