Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
©Múzeumi Hírlevél folyamatosan keresi a kifejezés megfelelő művészeti eszközeit" írja bevezetőjében Tolnay Alexander. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a 2006-ban rendezett kulturális évad része volt. Jó lehetőség nyílt arra, hogy megismerhessék a magyar művészek legújabb generációjának alkotásait. Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története (1896-1951). Kiad.: Komárom Város Önkormányzata, Komárom, 2006. 80 p. ill. (A komáromi Klapka György Múzeum Katalógusai VI.) Komárom és térsége minden történelmi korszakban kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott, egyrészt a Dunán itt lévő kedvező átkelési lehetőség miatt, másrészt a római kor óta a folyón haladó vízi és a mellette vezető nagyjelentőségű szárazföldi útvonalak miatt. A komáromi Klapka György Múzeum 2006-ban kiállításon mutatta be a komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök történetét 1896-1951 közötti időben. A kiállításhoz kapcsolódó katalógusban a szerző Számadó Emese végigvezeti az olvasót Komárom és térsége történetén, ahol a Duna két partján épült települések különböző történelmi korszakokban különböző neveken váltak ismertté. Megismerhetjük Komárom-Újváros ipartörténetét, - a legrégebbi ipari létesítménytől - a gőzfűrészteleptől, a selyemgombolyító gyár felállításától, a hengermalom és a keserűvíz palackozón át egészen az 1923-ban alapított textilgépgyárig és vasöntödéig. 1920 és 1938 közötti időszak a város épülésének ideje, ahol a szerző bemutatja a közigazgatási, sport és kulturális intézmények kialakulását. Részletesen foglalkozik, az oktatási, egyházi, intézmények születésével. Az utolsó fejezetben a komáromi iparosok, kereskedők, és vendéglősök történetét dolgozta fel, bemutatva az akkor működő ipartestületet, szól azokról a legendás hírű iparos családokról, akik több generáción át követték elődeik mesterségét, korabeli fényképek, dokumentumok teszik még érzékletsebbé egy gazdag kor világát. Végül szól az 1945-52 között bekövetkezett államosításokról, melynek során a magán-kisipar és kereskedelem felszámolásával minden jó hagyomány és érték veszendőbe ment, melynek hatása mind a mai napig érezhető, s nem tudni, hogy valaha is vissza lehet-e még térni az elfeledett családi hagyományokhoz. A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve XLVII. évfolyam Szerk.: Almássy Katalin és Istvánovits Eszter. Kiad.: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 2005. 379 p. ill. Az évkönyv első részében régészeti tanulmányok találhatók. Makkay János a Csodaszarvas sokszor tárgyalt elemzéséhez néhány, eddig fel nem ismert adatot szeretett volna hozzátenni. Baucet-Krisan, Sanda a romániai Szilágy megye területén fekvő Porc-„Corau" újkőkori lelőhelyen végzett ásatás leletanyagának egy részét mutatja be, kísérletet tesz a hamvasztásos leletanyag értelmezésére a korábbi feltárások tükrében. Nagy Márta ír a Nyírlúgos határában feltárt késő bronzkori település leletanyagáról, Tóth Katalin pedig a Felsőszőcs/Suciu de Sus kultúra Nyírmada- Vályogtető lelőhelyén előkerült edénydepot-ját mutatja be. Gáli Ervin néhány gondolatát osztja meg az olvasókkal a tekerőpataki kincs keletkezéséről és elrejtésének okáról, mely kincsleletet - nemzetközi tudományos berkekben - a gót korszak végét jelző legfontosabb leletek egyikeként értékelték. Három évtizede gyarapítja a Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás kori gyűjteményét a Dienes István által Tiszavasvár határában feltárt X. századi magyar temető leletanyaga. Ennek darabjai közül két jelentős tárgyat ugyan már ismertettek, de magáról az ásatásról azonban eddig csak kevés anyag jelent meg. Révész László ezt a hiányt kívánta pótolni, az ásatás leletanyagának és dokumentációjának közzétételével. Bálint Marianna előzetes jelentését olvashatjuk a Kisszombor-Nagyszentmiklós úton végzett kora Árpád-kori falufeltárásról. Dán Bacuet-Crisan és Gergely Balázs bemutatnak egy kora Árpád-kori tömegsírt és annak leletanyagát. A „Történelem" fejezetben C. Tóth Norbert a leleszi konvent országos levéltárban lévő Acta anni sorozatának okleveleit, mutatja be. Jakab Attila néprajzi tanulmányában - „A téglavetésről" címmel - a téglakészítés folyamatának és munkamódszerének vázlatos ismertetésére vállalkozott elsősorban néprajzi források segítségével. Nem foglalkozik részletesen az Árpád-korban és a késő középkorban használt téglák jellemzőivel, ezeknek komplex vizsgálatát egy külön dolgozat témájaként ítéli meg. Az évkönyv a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársainak 2004. évi publikációinak felsorolásával zárul. Magyar Múzeumok 2006/1. Tavasz 2006. március 17-én országos méretű ünnepélyes keretek között nyílt meg a Néprajzi Múzeumban a népek hangszereit bemutató időszaki kiállítás, mellyel hivatalosan kezdetét vette a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Bartók-év. A folyóirat „Műhely" rovatában ehhez kapcsolódó cikkek szólnak Bartók Béla életéről (125 éve született Bartók Béla), a Néprajzi Múzeumban rendezett kiállításról, a budapesti Bartók Archívum történetéről, a Bartók emlékházról. Ugyancsak itt olvashatunk Szojka Emese cikkében Bartók Béla kalotaszegi bútorairól, (G. Szabó Zoltán írásában) a zeneszerző Kárpát-medencei dudazenei kutatásairól. Vitkay Katalin írásában bemutatja Bartók Béla rákoshegyi lakóházát. 100 éve született Kepes György, a világhírű művész, aki festő, fotográfus, kinetikus művész, tervező és tanár is volt egy 248
