Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
mifúZEUMI J^ÍRLEVÉL^) a kiállított példány tanúsága szerint máig egy erdélyi műhelyben ilyen kétfülű kancsók. Rendeltetésük az, hogy az egyik, még tisztátlan kézzel az egyik fülénél fogva tartott edényből leöntsék a másik kezet, amely így megtisztítva megfoghatja a tisztátlan kézzel nem érintett másik fület. A kortárs fazekasságból vett példák egyértelműen igazolják, hogy a fülek szokatlan elhelyezésének mindig konkrét rendeltetése van. Ez joggal feltételezhető az ókori edényekre vonatkozóan is. Mindkét esetben érvényes tehát az általános elv, hogy „egy adott rész-vonás hasonlósága nem jelenti szükségképpen különböző korokban, műhelyekben és kultúrákban készült darabok rendeltetésének azonosságát.” Az évszak műtárgya-sorozat tizenegyedik kiállításához az ismertetőt Szilágyi János György írta. A kiállítás-sorozat kurátora Dági Marianna. Köszönjük a Regina Autókölcsönzőnek a kiállítás-sorozat megrendezéséhez nyújtott segítségét! Deim Pál képzőművész életmű kiállítása Ernst Múzeum 2006. június 29. - augusztus 9. „A kis dolgok végtelenségét kutatom, mert ezekben is benne lehet az Utolsó ítélet drámaisága" (Deim Pál) Deim Pál 74 éves. Az Ernst Múzeumban rendezendő retrospektív kiállítás elébe megy ajubileumok alkalmával szokásos ünneplésnek, s már előre köszönti a már élő klasszikussá lett művészt. Szentendrén gazdag hagyománya van a képzőművészetnek. Deim Pál szerencsés alkat, éppen ebben a kisvárosban jött a világra és a hely szelleme bizonyára közrejátszott élete alakulásában. Mestereinek az itt alkotó művészek közül elsősorban Vajdát, Barcsayt vallja. A szentendreiség festői nyelve elsősorban Deim Mese házakról 1960-65. Kontraszty László kiállítása, Budapest Galéria képtémáinakjellegzetes motívumaiban (házfalak, bádogkeresztek, kőkeretek) érzékelhető. Külföldi ösztöndíjai (1967. Brüsszel, Párizs) hozományaként formanyelve absztraktabbá, geometrikusabbá válik. Megalkotjajellegzetes idol figuráját, egy az emberi test alakját követő bábfigurát, amely ettől kezdve lenyomatként, árnyékként, félbe, negyedbe vágva, elforgatva, merészen vagy visszahúzódva de minden alkotáson és közegben megjelenik, kohéziót és igazodási pontot teremtve szuggesztív művészetében. 1978-ban maga állított össze egy listát arról, milyen asszociációkat idéz meg számára a bábu és az összeillesztett kettősbábu. Bábu: ember, nő, férfi, múmia, pozitív, negatív, álló, fekvő, fekete, vörös, hegy, őshernyó, rakéta, beprogramozott, jelenlét, hiány, rács, búvóhely, ősanya, lugas, ház, barlang, koporsó, behatolás, lebegés, űr, nyugalom, organikus, személytelen, arcnélküli, mindenki, egyedül. Kettősbábu: emberpár, Ádám-Éva, emberiség, társak, szerelem, szeretkezés, megtermékenyülés, együtt, összebújva, rettegés, félelem, kiszolgáltatottság, megalázónak, pozitív-negatív, fény-árny, ellentét, egység, biztonság, egész, kapcsolat, tagadás, nyitány, kezdet, vég. A bábu születéséről és alakváltozatáról azóta számos tanulmány született, itt a kiállításon most a képekkel, szobrokkal illusztráljuk a „bábu útját", amely küzdelmes, fájdalmas és örömteli egyszerre. Deim Pál bábjai (bábui) állandó piktogramok, úgy, hogy mégis mindig változásban vannak. Örökké érintkeznek a külvilággal, egymással taszítják, vonzzák, tartják, elejtik, összenyomják egymást. Egyszerre hétköznapiak és a transzcendens világ küldöttei. 14 éve adott legutóbb otthont Deim életmű-kiállításnak az Ernst Múzeum. A jelenlegi kiállítás koncepciója részben eltér az előzőétől. Elsősorban az elmúlt 14 év műveinek bemutatására törekszik, mivel ezek a 2002-ben e szentendrei MűvészetMalomban rendezett jubileumi kiállítást kivéve nem voltak láthatóak, magángyűjteményekben vagy a mester műtermében rejtőznek. A kiállítás másik sarokpontja Deim korai, az útkeresését jelző művei, amelyek szintén ritkán vagy egyáltalán nem voltak láthatóak a nagyközönség számára. Szerény megemlékezés Bíró Lajosról (1856. augusztus 28. - 1931. szeptember 2.) Magyar Természettudományi Múzeum 2006. július 7. - szeptember 4. Biró Lajos neve, félő, szélesebb körben már nem igazán cseng ismerősen. Ami nagy hiba, mert hazánknak nemzetközileg is kimagasló fia volt. Születésének 150., halálának 75. évfordulója van idén. Két országos múzeum anyagából nyílik emlékére kamara-kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban július 7-én. Bírónak nem hőstette és nem nagy felfedezése volt. Az ő tette a kitartás, alázat, felkészültség, nagyot akarás, önfeláldozás 224
